A hazai felnőtt lakosság 84 százaléka próbál tájékozódni és információt szerezni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülheti el, hogy a telefonon vagy interneten, gyakran bankok nevében elkövetett visszaélések alanya legyen, és a legtöbben a hatóságok után a bankokat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak – derült ki a CIB Bank megbízásából készített friss reprezentatív felmérésből.

A kutatás adatai szerint a csalások érintettjeinek legjellemzőbb reakciója a fokozott félelem és az óvatosság.

• Az összes érintett 28 százaléka, a ténylegesen megkárosítottak 58 százaléka jobban fél az eset óta.  
• A valóban megkárosítottakra jellemző a szégyen és saját maguk hibáztatása: 37 százalékuk él meg szégyent, 23 százalékuk gondolja a saját hibájának, hogy be tudták csapni.​
• Az érintettek negyede számolt be arról, hogy az eset után már tudja, hogy mire kell figyelnie, de hasonló azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy a csalók eggyel mindig előttünk járnak, vagyis tartanak tőle, hogy adott esetben újra áldozattá válhatnak.​ 

Mint korábban írtuk, a Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint 2023-ban csak a banki csalások során 18 296 magyart károsítottak meg úgy, hogy megszerezték a csalók a bankszámlához tartozó adatokat. Mindez azt jelenti, hogy naponta 50 ember esett a bűnözők áldozatává, akinek összesen 23 milliárd forintnyi kárt okoztak.