Májusban folytatódott az infláció visszagyorsulása, a pénzromlás üteme 4 százalék volt – derült ki a KSH jelentéséből. Az adat tulajdonképpen kellemes meglepetésnek tekinthető, korábban még a jegybank is arra utalt, hogy az éves infláció májusban már 4 százalék fölött lesz – ehhez képest épp csak 4 százalék lett.

Ez egyébként a jegybank toleranciasávjának (3 százalék +/- 1 százalékpont) épp a teteje. A várakozások szerint az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul. Már csak a bázishatások miatt is, míg az év első hónapjaiban 2023 elszálló áraihoz képest fékeződött jelentősen az infláció, immár a tavaly késő tavaszi, nyári mérsékeltebben növekvő árakhoz viszonyítunk.

Külön meglepetés, hogy májusban áprilishoz képest 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Ennek oka elsősorban, hogy az üzemanyagok ára 4,4 százalékkal csökkent. Ami mögött egyrészt normál piaci folyamatok állnak (csökkent a kőolaj világpiaci ára, a forint árfolyama erős volt). Másrészt az, hogy a kormány – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – lényegében megzsarolta az üzemanyagkereskedőket: ha nem csökkentik az áraikat, újabb árstopot kapnak a nyakukba. Ennek hatására a kereskedők valamelyest engedtek az árrésükből, illetve a Mol mint nagykereskedő gyorsabb átárazásra állt át.

A havi alapú árcsökkenést az is támogatta, hogy a háztartási energia ára 0,9 százalékkal mérséklődött. A KSH – vitatott módszerrel – a drágább és az olcsóbb energiaárak súlyozott átlagával számol. Mivel az alsó és a felső díjsáv határa a fogyasztási mennyiséghez kötött, ha csökken a fogyasztás, kevesebb fogyasztás esik a magasabb díjsávba, a háztartások kevesebbet fizetnek az energiáért. (A vita akörül forog, hogy ez tényleg azt jelenti-e, hogy csökkent az energiatermékek ára.)

Az éves alapú inflációra visszatérve, a főbb termékcsoportokat tekintve így alakult az árak átlagos változása:

• Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal nőtt,
• A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak,
• A szeszes italok, dohányáruk ára 3,5, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal emelkedett,
• A gyógyszer, gyógyáruk ára 6,4, a mosó- és tisztítószereké 2,7, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal növekedett,
• A háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett,
• A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni,
• A járműüzemanyagok 9,2 százalékkal drágultak.

Vagyis éves alapon az üzemanyagok drágulása jelentős volt, de jóval nagyobb lett volna, ha a kormány „nem lép közbe”.

A háztartási energia „árának csökkenése” mögött az egy évvel korábbihoz képest enyhébb időjárás állhat – ami semmi több, mint szerencse – illetve az, hogy a lakosság még mindig alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, és igyekszik visszafogni a fogyasztását.

A teljes inflációt egyértelműen a szolgáltatások árának emelkedése húzza fölfelé. A termékcsoport átlagos 9,5 százalékos inflációján belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal.

A fentiek közül kiemelendőek a hírközlési szolgáltatások – a jegybank újfent ostorozta a telekomcégeket, amiért az inflációt – mármint a tavalyi, 17 százalékos inflációt – követő, vagy legalábbis azt közelítő áremeléseket alkalmaztak. Virág Barnabás alelnök azt mondta, 3-4 százalékos inflációs közegben nagyon nincs rendben, hogy egyes szolgáltatások ára 10 százalék fölött nő.