369 958 413 273 forint – ennyi pénzt zárolt a kormány a héten az idei költségvetés tizenkilencedik módosításával. Ez nem új megszorítást jelent, a kormány elmondása szerint annak a 675 milliárd forintos csomagnak a része, amelyet még áprilisban jelentettek be. Szinte napra pontosan három hónapja arról még nem árultak el részleteket, hogy pontosan min spórolnak, és a megszorítás szó használatát kerülve inkább beruházások elhalasztásáról beszéltek.

Most ezt az összeget úgy vették el az eredeti helyükről, hogy hivatalosan a költségvetés maradványelszámolási alapját növelték meg vele – valójában ebből az érintettek azt veszik észre, hogy nem jut pénz arra, amire eredetileg tervezett adni a kormány.

A legnagyobb vesztes abszolút értékben a beruházási alap. Ez az a sora a költségvetésnek, ahova eredetileg 245 milliárd forintot tettek be, hogy majd év közben különféle beruházásokra elköltik – ebből most csak 65 milliárdot hagytak meg.

Egészen más a helyzet, ha a százalékokat nézzük, hogy az eredeti keretnek hol mekkora részét hagyták meg. Itt a fő vesztest nem sokat kell kutatni:

az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fővárosi fejlesztésekre szánt keretének 99,93 százalékát zárolták, az eddigi 2 268 200 000 forintból 1 millió 400 ezret hagytak meg.

Ami persze nem azt jelenti, hogy csak 1,4 milliót ad a kormány Budapestnek idén, hanem azt, hogy az ÉKM területfejlesztési támogatásaiból jut ennyi a fővárosnak, más módon azért kaphat pénzt a főváros.

Szintén majdnem minden pénzt zároltak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházási keretéből is. Ez az év elején még 112,3 milliárd forint volt, mostanra 80,5 milliárd maradt benne, ezúttal azonban 78,3 milliárdot ebből áttettek a maradványelszámolásba.

Érdekes történet a Budai Egészségközponté. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég ugyanis épp csütörtökön jelentette be, hogy 2027-re új kórházat nyit, amelynek az építésébe az állam is beszáll 26 milliárd forinttal – pár nappal az után, hogy a költségvetésben a nekik szánt keretet 13,8-ról 6,8 milliárd forintra csökkentették. Itt minden bizonnyal arról van szó, hogy a pénzt továbbra is tervezi a kormány utalni, csak épp nem idén, hanem majd valamelyik következő költségvetésből teszik oda.

Nem biztos, hogy ennyire optimisták lehetünk a Debrecenbe ígért oltóanyaggyár kapcsán. A Covid-járvány alatt Orbán Viktor még azt ígérte, hogy 2022 decemberében kikerülhetnek az első vakcinák onnan, aztán azóta sem sok minden történt, bár néhány építkezésre utaló jel – mint pár gödör és három markoló – tavaly ősszel legalább már látszott. Az év elején úgy volt, hogy erre csak idén 16,1 milliárd forint jut, ebből most majdnem négymilliárdot lecsaptak.

Nem ez az egyetlen egészségügyi beruházás, amelynek a kifizetéseit most arrébb csúsztatják: a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központjának építésére 2022 és 2025 között összesen 22,5 milliárdot költenének, ebből az idei keretet 3 milliárddal csökkentették most. Ott is lehet bízni azért abban, hogy ezt az összeget nem nullázza a kormány, hanem csak átütemezi 2025-re.

A nagyobb vesztesek között van a vasútfejlesztés is. Az ottani 20,8 milliárd forintos eredeti keret eddigre már egyébként is 15,6 milliárdosra csökkent, most ebből újabb 5 milliárdot levettek. És ha már közlekedés: a járműipari innovációs és fejlesztési keret negyedét is visszaraktak a maradványelszámolásba, 7,55 milliárd forintból kétmilliárdot.

Több olyan tétel is van, ahol az eredeti keret 10-20 százaléka közötti részt vették ki az eredeti helyéről a költségvetésben:

• az országos közúthálózat fejlesztése (23,3 milliárdból 2,3 milliárdot),
• a víziközmű-fejlesztések (55,7 milliárdból 10,7 milliárdot),
• a nem állami bölcsődék támogatása (804 millióból 117 milliót),
• a Nemzeti Földalap termőföldvásárlásra, illetve értéknövelő beruházásokra szánt pénzei (4,3 milliárdból 652 milliót, illetve 453 millióból 65 milliót).

És miközben a kormány azt hirdeti, hogy a haderőt fejleszteni kell, csak elvett onnan is pénzeket – az ígéret szerint ideiglenesen. A Honvédelmi Alapból a légierőképességek fejlesztésére szánt 279 milliárdból 9, a szárazföldi képességek fejlesztésének 410 milliárdjából 17,8 milliárdot csaptak le (ez azért nem óriási, 3, illetve 4 százalékos megszorítást jelent), az egyéb fejlesztési és működési kiadások 395 milliárdját pedig 40 milliárddal csökkentették.