Az Európai Unió pénteken megszavazta, hogy akár 45 százalékos vámot is kivethessenek a Kínából érkező elektromos járművekre, ami vélhetően a Kínával szembeni kereskedelmi háború első felvonása lehet – írja a Bloomberg. Az intézkedés elfogadtatásához az kellett, hogy az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 uniós tagállam minősített többsége ne szavazzon ellene.

A Reuters szerint 10 tagállam megszavazta az elképzelést, 12 pedig tartózkodott. Németország és Magyarország mellett további három, jelenleg meg nem nevezett ország szavazott tehát a javaslat ellen.

A tarifa mértéke autógyártónként változik: a Tesla járműveit például csak 7,8 százalékos, míg a kínai SAIC autóit 35,6 százalékos vám fogja sújtani, ez hozzáadódik a jelenleg is érvényben lévő 10 százalékos vámra, így lesz a legmagasabb vámtarifa 45 százalékos.

Az EU döntése azután született, hogy egy vizsgálat megállapította: Kína tisztességtelenül támogatta az iparát.

Peking tagadja ezt az állítást, és saját vámokkal fenyegette meg az európai tej-, pálinka-, sertéshús- és autóipari ágazatokat.

Az Unió aktívan próbálja csökkenteni Kínától való függőségét. Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy „Kína államilag szponzorált versenye” olyan fenyegetést jelent az EU-ra nézve, amely kiszolgáltatottá teheti Kínával szemben. Az EU tavaly 739 milliárd euró (815 milliárd dollár) kereskedelmet bonyolított Kínával, de a tagállamok megosztottak abban, hogy eszkalálni kell-e a helyzetet a vámok bevezetésével.

Egy évvel ezelőtt, az EU helyzetéről szóló beszédében jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy a teljes termékláncra vonatkozóan megvizsgálják a Kínában gyártott elektromos autók európai piacra jutását annak érdekében, hogy kiderítsék: sérülnek-e az egyenlő versenyfeltételek.

Az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a teljes termékláncban olyan szinten van jelen közvetve vagy közvetlenül a kínai állami támogatás, hogy az döntő befolyást gyakorol az árképzésre. Kimutatták, hogy az európai cégek számára mindez fenntarthatatlan folyamatokhoz vezet, ami nagyon komoly hatással lesz a munkaerőpiacra: közvetlenül 2,5, közvetve pedig 10,3 millió munkahely kerül veszélybe.