Kedden számolt be arról a HVG, hogy a Zalakerámia a leállítja a termelést romhányi gyárában, a technológiai eszközöket pedig Romániába szállítja. Kolozsváron található ugyanis a cég tulajdonosa, az osztrák Lasselsberger a romániai érdekeltsége, a Sanex, amely a cégadatok szerint szépen növekedik, a romániai építőipart nem sújtja olyan recesszió, mint a magyart.

Cikkünk készülése közben kerestük a Zalakerámiát, amely szerdán küldte el állásfoglalását a HVG-nek.

Mint írják: a Lasselsberger cégcsoport az építőipar évek óta tartó általános visszaesésének következtében döntött a termelésoptimalizálás mellett. Ennek részeként

a romhányi gyáregység néhány elemét a cégcsoport külföldi termelőegységeibe teszi át, más részeit pedig a tófeji gyárba tervezzük áttelepíteni.

Hangsúlyozták, hogy a Kolozsváron zajló Lasselsberger-beruházás részben a Zalakerámia beruházásának is tekinthető. Ez azért lehet így, mert mint a vállalat pénzügyi beszámolójából kiderül, a romániai gyártást összefogó holdingcéget a magyar leányon keresztül birtokolja a Lasselsberger.

„Az eddig Romhányban gyártott termékek átfejlesztése befejeződött, részben a tófeji gyárban, részben a vállalatcsoport határon túli üzemeiben folytatódik ezek gyártása” – tette hozzá a Zalakerámia. E terméktípusok továbbra is elérhetőek „változatlan formában és feltételek mellett a Zalakerámia márkanevei alatt a magyar és külföldi piacokon egyaránt”.   

A szerdai kormányinfón lapunk kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta: „ha a cég megkeresi a Nemzetgazdasági Minisztériumot és van olyan üzleti tervük, amellyel itt maradnak Magyarországon és ehhez olyan támogatást kell nyújtani, ami visszatérítendő, vagy arányban áll a maradásuk hasznával, akkor az NGM erre nyitott”.

Kőműves munkában.

Túry Gergely

Kérdéseket küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) is, hogy megtudjuk: tervez-e bármilyen segítséget nyújtani a tárca a Zalakerámiának, illetve van-e szándék a kormányzaton belül arra, hogy felülvizsgálják az égetett agyag- és kerámiagyártókra tavaly kiterjesztett kiegészítő bányajáradék, valamint a szén-dioxid-kvóták megadóztatásának feltételeit, esetleg az adónem eltörlését. Ezek a különadók vezettek ugyanis oda, hogy a hazai építőanyag-gyártás nyereségességének feltételei súlyosan csorbultak, a gyárakat gyakorlatilag veszteséges termelésre kötelezi ezzel az állam.

Amint választ kapunk az NGM-től, cikkünket frissítjük.