Óriási gondban a két éve botladozó magyar ipar, és az elemzők szerint a kilábalás sem lesz egyszerű

Már az előzetes GDP adatok is gyenge ipari termelésre utaltak, de a ma megjelent adatok az erre épülő negatív várakozásokat is alulmúlták – kommentálta a szeptemberben is pocsék ipari termelési adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A KSH által szerda reggel közöltek alapján éves szinten 7,4, havi szinten 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés szeptemberben. A szakember szerint ez az adat azt sejteti, hogy 

az ipar vesszőfutása korántsem ért véget, az európai adatok alapján pedig gyors fordulat sem várható. 

A kedvezőtlen folyamatok miatt még sérülékenyebbé válhatnak a hazai pénzügyi eszközök, de fejtörést okozhat a kormánynak, hogy a lakosság fogyasztási hajlandóságát is visszafogják, és az üzleti bizalmat sem hagyják érintetlenül – közölte a szakember.

Nincs új a nap alatt: a hazai ipar kibocsátása nagyjából két éve stagnál, illetve enyhén csökken – állapította meg Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, aki szerint az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene idén. Az Audi szeptember végén megkezdett győri bérgyártása hozhat némi kibocsátásbővülést, de figyelmeztető jel szerinte, hogy havi alapon érdemben nem tudta ellensúlyozni a többi ágazat esését.

Zajlik a munka a győri Audi Hungária Motor Kft. lakkozóüzemében

MTI / Krizsán Csaba

És még csak most következnek a német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései. Nagy János szerint középtávon lehetünk talán bizakodóak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb mértékben a jövő év második felétől. Elsőként a BMW debreceni gyára indíthatja a termelését, aminek már működik is az első üzeme, ám kérdéses, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány nem vonja-e magával a projektek elhalasztását, illetve leskálázódását.

Önmagában az, hogy a nyári leállások után sem sikerült javítania az iparnak, mindenképpen beszédes

– vélte Virovácz Péter, az ING elemzője, aki az augusztusi kommentárra visszautalva jelezte, könnyen lehet, hogy a nyári korrekció alacsony mértéke pont azt jelzi, hogy mennyire gyengék az alapfolyamatok a húzóágazatokban, amelyek leállása a nagy termelési volumen miatt szokott komoly kiesést okozni, és a friss adat és a visszapattanás hiánya is csak ezt a borús képet erősíti. 

Szerinte a naptárhatással kiigazított 5,4 százalékos éves visszaesésnél sokkal beszédesebb, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva is 4,8 százalékkal marad el napjainkban az ipari kibocsátás volumene. Ez egyben azt is jelenti, hogy 

legutóbb ennyire alacsony termelési szint a Covid-leállások utáni kilábalás idején volt a magyar iparban.

Az elemző szerint hiába mutatott növekedést a húzóágazatok közül szinte egyedüliként az élelmiszeripar, a legfrissebb hírek alapján alapanyaghiány (B-vitamin) miatt itt is fennakadásokra lehet számítani októbertől. 

Az élelmiszeripar nőtt csak – tésztagyártás a Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt.-nél

Fazekas István

A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok további gyengülést, jobb esetben stagnálást vetítenek előre világszerte is. Ezen felmérések megbízhatósága megkérdőjelezhető, de egyelőre a tényadatok nem igazán mondanak ellent a borús képnek. Ráadásul az eurózóna feldolgozóipara több mint három évtizede nem látott mélypontot él át úgy, hogy közben nincs recesszió a régióban. A gyenge belső, a botladozó külső kereslet, a magas készletek és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárulnak ehhez – írta.

Előre tekintve a külső keresletben jelenlévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak, ám a legfrissebb – még nem hivatalos – eredmények alapján következik a Trump 2.0 éra, ami komoly fejtörést hozhat az európai ipar számára, vagyis

nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid, de akár középtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására. 

Szerinte nem véletlen, hogy az iparvállalatok a kereslet hiányában látják a növekedés legnagyobb gátját, miközben az ipari kapacitáskihasználtság is tovább romlott a negyedik negyedévben, vagyis ez sem kecsegtet pozitív rövid távú kilátásokkal. 

A törékeny hazai fogyasztói bizalom (amely a forint további leértékelődésével még inkább gyengülhet, szerda hajnalban 412 fölé is ment az euróárfolyam), az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belső kilátásokat is borússá teszi. A magyar ipar 2024 egészében immár szinte biztosan markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést, amiről ugyancsak pocsék adat érkezett a napokban, és ami vélhetően valahol 0,5-1 százalék között alakulhat idén, inkább közelebb a sáv aljához.