Márciusban állampolgári panaszt tett az Alkotmánybíróságnál a hazai napelemesek egy csoportja. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platfomja (NÉP) Egyesület azokat képviselte, akik az ígéretek és az EU-s ajánlások ellenére nem maradhatnak kedvezményes éves szaldó elszámolásban: a napelemrendszerük telepítése után 10 évvel átrakják őket havi bruttó elszámolásba, amivel anyagilag lényegesen rosszabbul járnak.

Az ügy döntéstervezeténél az Alkotmánybíróság még csak az előkészítési fázisban tart, ám közben az Energiaügyi Minisztérium arra ösztökéli az Ab-t, hogy ne fogadja be a napelemesek beadványát, írja a 24.hu.

Az EM-től az AB elnökhelyettese – az Ab számára nem kötelező érvényű – véleményt kért az ügyben, a minisztérium pedig május végén küldte el válaszlevelét, mely szerint nem történt alapjogsértés, ezért javasolják az Ab-nek, hogy ne fogadja be a beadványt.

A minisztérium anyagában hangsúlyozzák: szükségszerű volt a szabályozást megváltoztatni, mert egy uniós előírás szerint 2024-től nem lehet éves szaldós elszámolással új csatlakozási engedélykérést befogadni.

Az EM szerint azért 10 évben határozták meg az átsorolási védettség végét, mert addigra már úgyis visszahozza az árát a napelem, szóval a megtérülést nem veszélyezteti a döntés. A NÉP szerint ez nem így van, mert

minden HMKE-tulajdonos más-más fogyasztási jellemzőkkel rendelkezik, ezért az „általában 10 éven belül megtérül” álláspont nem megalapozott, semmilyen tény, vizsgálat, szám nem támasztja alá.

A naperőművek piaci bevétele egyébként épp nemrég szakadt be annyira, hogy közbeléphet a kormány. A bruttós napelemeseket pedig közben háromszoros átvételi árral kecsegtetik – ami jövőre válhat valóra, de csak akkor, ha elegen belevágnak. És még a társasházi napelemek ügyében is vannak fejlemények.

Az átsorolt szaldósok ügyére visszatérve: az EM államtitkára azzal is érvel a minisztérium igazát védve az Ab-nek küldött levelében, hogy nem visszaható hatályú a törvény, mert a korábbi szaldós hozamokat nem érinti, csak a telepítési idő után 10 éven túli, jövőbeni elszámolást változtatták meg. Arról nem tesznek említést a levélben, hogy maga a kormány is azt hangoztatta éveken át, hogy aki éves szaldóban volt, az abban is marad.

Az EM érvei között az is szerepel, hogy a házi napelemek (HMKE-k) felfutása miatt a rendszer túlterhelődött, nem bírta el a napos időszakokban a túlzott betermelést. Arra nem térnek ki, hogy erre miért nem készítették fel a rendszert, helyette azt várnák el, hogy a háztartások telepítsenek energiatárolót/akkumulátort, illetve a megtermelt energia azonnali felhasználásának növelését javasolják (ez hétköznapokon, amikor a napsütéses órákban az ember jellemzően a munkahelyén van, nem életszerű).

A tárca szerint a felkészülési idő rövidsége sem gond, noha az egyik végrehajtási rendelet december 29-én jelent meg, és január 1-jétől már alkalmazni is kellett.

Az EM úgy látja, a felkészülési idő a jogkövető gyakorlatot hivatott szolgálni, ebben az esetben pedig az nem sérül. A minisztérium az AB-nek írt válaszában kitért a tulajdon sérelmére is, hangsúlyozva többek között, hogy milyen állami érdekből lehet elvonni javakat, és a vállalkozás jövőbeni eredménye nem tekinthető az Ab szerint tulajdonhoz fűződő alkotmányos jognak. Hozzátették, a napelemes beruházó (szerződő) nem számíthatott arra, hogy a beruházása az idők végezetig éves szaldóban marad. Egyébként pedig nemzetgazdasági érdek, hogy az elektromos hálózat folyamatosan rendelkezésre álljon, így közérdekből szükséges volt a korlátozás.

Becslések szerint, mire mindenkinek lejár a 10 éve, aki még szaldós elszámolásban lehetett, addigra 410 ezer háztartás szembesülhet azzal, hogy rosszabbul jár, mint ahogy a napelem-beruházás előtt tervezte. Hogy anyagilag mennyivel járnak majd rosszabbul, azt a 24.hu a NÉP oldalának kalkulátora segítségével számolta ki, eszerint éves szinten pár tíz ezer forint, de akár pár száz ezer forint is lehet a mínusz,

ami 410 ezer háztartás esetén összesen már több milliárd forint mínusz.