Hiányosságokat talált a Magyar Nemzeti Bank az MBH Banknál és az OTP-nél is, a két bank a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével kapcsolatos szabályokat nem tartotta be teljeskörűen. Az MNB korábban 2024. augusztusi határidőt szabott meg, hogy a két bank kezelje a problémákat, azonban sem az MBH, sem az OTP nem teljeskörűen tette ezt meg, így most jöhetett az újabb bírság.

Azért egyik bank sem fog ebbe beleroppanni: az MBH 15 millió forint bírságot kapott – a 2023-as éves nyereségükből visszaszámolva az jön ki, hogy ennyi profitot átlagosan 43 perc alatt termelt meg a pénzintézet. Az OTP-t 23 millióra büntették, ez a 2023-as éves profit alapján 12 perc alatt megszerzett nyereség.

Az MNB indoklása szerint az OTP Bank

• a székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett ügyfelek, illetve egyes külföldi, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek esetében nem teljeskörűen valósította meg a visszamenőleges szűréseket,
• az elektronikus pénz kibocsátása során egy termék esetében továbbra sem teljesítette maradéktalanul a visszamenőleges szűréseket és a megfelelő monitoringot,
• a szűrőrendszer helytelen beállítása miatt a belső ellenőrzése a szűrőrendszeri szcenáriók, azok módosításai, és az értékhatár-beállítások vizsgálatakor nem vette figyelembe a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési szakterülete által készített, trendekre és kockázatokra vonatkozó riportokat,
• az ügyfél-átvilágítások során a pénzmosási bejelentésekben korábban már érintett ügyfelek tízmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzbefizetései során továbbra sem győződött meg megfelelően a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról,
• a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok és adatok megfelelőségének vizsgálatára irányuló kontrollmechanizmusokat sem az előírt határidőre és módon végezte el,
• a belső ellenőrzése pedig a készpénzbefizetésekkel kapcsolatos, az eseti ügyfelek felismerésére irányuló vizsgálatát nem az előírtaknak megfelelően folytatta le.

Az MBH Bank nem biztosította a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek számláira generálódott riasztások speciális feldolgozási szabályait, valamint megfelelő kontroll hiányában nem biztosította az azonos kockázati alapon nyugvó riasztások azonos módon történő kezelését sem. Nem foglalkoztatott annyi munkatársat, akik a jogszabályokban meghatározott határidőkön belül garantálják, hogy elemeznek minden ügyletet, amelyre a szűrőrendszer riasztást ad ki. Emellett a határidőre nem alakított ki megfelelő szabályrendszert és gyakorlatot a pénzeszköz forrására vonatkozó információk és dokumentáció beszerzésére sem.