„A nemzeti versenyhatóság a magyar fogyasztók védelme érdekében – a hazai vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva – folyamatosan nyomon követi az egyes termékláncokban jelentkező – például a tojás vagy tejtermékek esetében – tapasztalható piaci folyamatokat” – olvasható a GVH által kiadott közleményben.

Hozzáteszik: a versenyhivatal által működtetett online Árfigyelő rendszer hamarosan mintegy 20 új termékkategóriával bővül, „ezzel is hozzájárulva az élelmiszerárak kordában tartásához”.

A hivatal készen áll a beavatkozásra, valamint az élelmiszerárak csökkentését célzó kezdeményezések támogatására – teszik hozzá. Ennek során a GVH arra is nagy figyelmet fordít, hogy „ne alakulhasson ki – a fogyasztók jólétét negatívan befolyásoló – versenykorlátozó együttműködés az érintett piaci szereplők között”.

Összehangolt árképzés lefelé

Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium épp azt akarja elérni, hogy a kiskerláncok egységesen csökkentsék az élelmiszerárakat. Nagy Márton miniszter a Facebookon számolt be a minap arról, hogy egyeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) képviselőivel az élelmiszerárak alakulásáról. Az egyeztetésről képeket is megosztott, amelyeken jól látható, hogy több nagy kiskereskedelmi lánc képviselője is ott ült az asztalnál – írtuk hétfői cikkünkben.

Az egyeztetés felvet kérdéseket, mivel a versenytörvény szigorúan tiltja, hogy piaci szereplők, illetve azok képviseletei versenyt korlátozó megállapodásokat kössenek. A HVG megkeresésére azonban a versenyhivatal közölte: „A kormányzat és egy érdekképviseleti szervezet közötti gazdaságpolitikai egyeztetés nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá”.

A GVH értelmezésének némileg ellentmond, hogy Nagy Márton miniszter pár nappal később azt nyilatkozta a Portfolio beszámolója szerint: a kereskedelem szereplőitől a kormány azt várja, hogy maguk hozzanak önkéntes alapon intézkedéscsomagot 2 héten belül.

Vagyis a kormány azt várja a vállalkozásoktól, hogy állítsanak össze közös versenykorlátozó csomagot. Amit a Tpvt. fent idézett része szigorúan tilt. A GVH szerint azonban a kartellezés puszta felvetése is „téves”, mert „egy kartell mindig a fogyasztói jólét csökkenésével jár. A végfogyasztói árak csökkentése pedig éppen növeli a fogyasztói jólétet”.

Azonban a Tpvt.-ben egyetlenegyszer sem szerepel a „jólét” kifejezés, a kartell definíciója az árak „összehangolt” „meghatározását” tiltja.

Minden eszközt, semmilyen eszközt

Eközben az NGM szóvivője, Palóc André közösségi oldalán megjelent egy videó a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szereplőivel folytatott egyeztetésről. A videóhoz mellékelt szöveget annak tanulságos volta miatt egy az egyben idézzük:

„A családok és a nyugdíjasok érdekében mindent megteszünk azért, hogy az élelmiszerek ára stabil, kiszámítható és megfizethető maradjon. Ma Gerlaki Bence államtitkár úrral közösen egyeztettünk a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szereplőivel az élelmiszerárakról, az inflációs helyzetről. A célunk az, hogy megvédjük a családokat az inflációs hatásoktól, és készek vagyunk bármilyen eszközt igénybe venni, hogy elejét vegyük az élelmiszer-infláció növekedésének.”

Hozzáteszik: „A családok érdekeit szem előtt tartva semmilyen eszközt sem tartunk kizártnak. Ez különösen igaz az alapvető élelmiszerek esetén, hiszen ezek a legmeghatározóbbak mindenki számára. Éppen ezért hogyha ezeknél nem látunk változást, hogyha tovább növekszik az alapvető élelmiszereknél az infláció, akkor semmilyen eszközt sem tartunk kizártnak, akár direkt lépések is következhetnek, mint például a hatósági ár.”