Különösen kedvezőtlen optikájú, hogy februárban a maginfláció a teljes inflációs mutatónál is gyorsabban emelkedett, 6,2 százalékra a januári 5,8 százalékról, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban – kommentálta a februári inflációs adatokat Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A maginflációban nincsenek benne a gyakran változó árú termékek, így az jobban mutatja a trendeket. A fő inflációs mutató 5,6 százalék lett, magasabb, mint a januári 5,5 százalék. Az elemzői konszenzus 5,3 százalékos inflációt mutatott februárra.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta. Erre a kormány már reagált is, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint 30 alapvető élelmiszer esetében a kiskereskedelmi árrés legfeljebb 10 százalék lehet.

Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt – véli Nyeste Orsolya. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall.

Vagyis azt, hogy

a jegybanknak nem lesz tere például az alapkamat csökkentésére vagy támogatott hitelprogramok indítására.

Egyébként a várakozás és az új jegybankelnök, Varga Mihály eddigi kommunikációja a szigorú monetáris politika fenntartását vetítette előre. Az eddig vártnál rosszabb inflációs folyamatok miatt azonban a jegybanki lazítás később kezdődhet el.

A költségvetés megszavazása a Parlamentben 2024. december 20-án, Varga Mihály pénzügyminiszteri búcsúja

Túry Gergely

A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés csak tovább súlyosbíthatja az inflációs sokkot a forint leértékelődésén keresztül. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét – teszi hozzá Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.

Nyeste Orsolya szerint újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé.

Ezt meg is tette Virovácz Péter. Ismét. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés.

Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta.

Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben.

Az elemző arra utal, hogy a kormányzati gazdaságpolitika irányítói (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter) eddig azt várták, hogy a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja. Adva, hogy a német gazdaság gyengélkedése miatt az ipar visszaesését mutat, az exporttól nem várható, hogy támogassa a gazdasági növekedést.

Az érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása.

Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat.

Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket.

Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem.

Magyarul ha a vártnál magasabb infláció miatt a háztartások jelentős részének csökken a vásárlóereje, akkor a belső kereslet sem fogja tudni (olyan) mértékben támogatni a gazdasági növekedést. A kormány az idei évet 3,4 százalékos GDP-növekedéssel tervezte. Ez már eddig is az optimista előrejelzések közé tartozott, és egyre inkább irreálisnak tűnik.