A MÁV-csoport a héten azt jelentette be, hogy akkora az érdeklődés a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázat iránt, hogy a feltételek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség – írta meg a HVG is korábban.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy 2026-ban választások lesznek, a kormánynak pedig be kellett látnia, hogy törvényellenes a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázat. Erre utal a Szabad Európa is egy a lapnak nyilatkozó forrásra hivatkozva, aki szerint a kormány rájöhetett, hogy a pályázat ebben a formájában jogilag védhetetlen, egy új kormány akár semmissé is teheti, ami nem túl vonzó a befektetőknek.

A Szabad Európa birtokába került egy olyan levél, amely szintén ezt erősítette meg. Abban egy ügyvédi iroda kért állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól száz százalékban állami tulajdonban álló ingatlanok egy részének határozott időre szóló kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban.

A hatóság válaszából az derül ki, hogy a pályaudvarokkal tervezett lépések közbeszerzésnek minősülnek, mert nem a feladat vagy az eljárás tárgya – jelen esetben a pályaudvarok hasznosítása – számít, hanem az értéke. A Közbeszerzési Hatóság szerint ebben az esetben akár mindkettőre, vagyis közbeszerzési eljárásra és koncesszió kiírására is szükség lehet: „A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ennél az adott szerződésnél felmerülhet mind a közbeszerzési, mind a Kbt. 8. § (6) bekezdése szerinti (építési és/vagy szolgáltatási) koncessziós eljárás lefolytatásának szükségessége.”

A hatóság megfogalmazása szerint, ha nincs közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis: „Az ajánlatkérő szerződését mindenképpen meg kell hogy előzze vagy közbeszerzési, vagy koncessziós beszerzési eljárás, ennek hiányában ugyanis – amennyiben az ellenszolgáltatás becsült értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja – a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés semmis” – idézi a lap.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly októberben Debrecenben beszélt először arról, hogy a kormány magántőke bevonásával újítana meg tíz nagy forgalmú pályaudvart. Tavaly novemberben az állomásfelújítási program részeként megjelentek a pályázati felhívások a MÁV oldalán. Négy a fővárosban – a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található. A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre adná magánkézbe a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását.

A főváros már akkor jelezte, hogy törvényellenesnek tartja a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázatot, mert ezzel – Vitézy Dávid megfogalmazása szerint – úgy dobnák piacra a főváros legértékesebb ingatlanjait, hogy semmiféle város- vagy vasútfejlesztési elvárást nem fogalmaznak meg a pályázóval szemben.

A Szabad Európa információi szerint most újabb közleményt ad ki a vasúttársaság, amelyben már arról írnak, amit a Közbeszerzési Hatóság hozzájuk eljutott levele is megfogalmaz: az új eljárás részeként mind a hét nagyállomás fejlesztésére önálló projektcég alakul (a Keleti pályaudvar esetében egy már meglévő cég újul meg). A megújult állomási ingatlanokban az eredményes közbeszerzési eljárás után szerezhetnek tulajdonrészt a nyertes pályázók.

A külső befektetők továbbra sem jutnak állami tulajdonhoz, csupán az azok hasznosítására, kezelésére felhatalmazott cégekben szerezhetnek tulajdonrészt. A MÁV-csoport szándékai szerint a közbeszerzési eljárás az év harmadik negyedévében lezárul, év végéig pedig megkötik az üzemeltetési szerződéseket.