Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Csupa gyártói márkás terméken keresztül bizonygatja a kormány, hogy az árrésstopnak óriási hatása van.
„A profitplafon hatására több tucat termék legalább 50 százalékkal csökkent” – olvasható a magyar kormány Facebook-oldalán kitett poszt kísérőszövegében, amelyben bemutatják, hogyan csökkent néhány gyártói márkás tej- és tejtermék ára a múlt hétfőn bevezetett árrésstop hatására.
Rögzítsük is azonnal: a kormánytagok és a minisztériumok rendszeresen keverik az árrés és a profit fogalmát. Természetesen az árrés az a beszállítói és a nettó fogyasztói ár különbsége, ebből fizetik a boltok a rezsit, a munkaerőt és a logisztikai költségeket is, a fennmaradó összeg lenne a profit, ha egyáltalán lenne – a Spar, a Tesco vagy az Aldi például évek óta masszívan veszteséges, nagyrészt a kormányzati intézkedések, mint a hatósági ár (ami miatt az Európai Bíróság elmeszelte a kormányt) vagy a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó hatására.
Tehát míg a kereskedőket 10 százalékos árrésre ítéli Orbán Viktor, addig az állam stabilan 31,5 százalék profitot húz a legtöbb termék után a 27 százalékos áfa és a különadó képében.
Mindenesetre a kormány Facebook-oldalán közzétett, „Árréskorlátozás hatásai – top termékek” című táblázatban felsorolnak 29 olyan tejterméket, aminek az ára legalább 49,7 százalékkal lett olcsóbb – szerintük.
Kiemelik a 140 grammos Magyar joghurtot, amely 1850 forint helyett hétfőn már 657 forintba került, ami 64,5 százalékos árcsökkenést jelent. A poszt alatt több kommentelő is megjegyzi, hogy ő ugyan még életében nem vásárolt ezekből a termékekből, de nagyon örül az árrés hatásának – a vásárlók zöme ugyanis inkább az olcsóbb, a kiskerláncok által forgalmazott saját márkás terméket fogyasztja, amelyek árrése jóval alacsonyabb, sok esetben még a 10 százalékot sem éri el.
Az árréstoprendelet azt is rögzíti, hogy az üzletek nem árulhatnak több saját márkás terméket, mint korábban, és minden, a rendelettel érintett termékből ugyanannyi készletet kell tartani, mint amennyi 2024-ben a napi értékesítés átlaga volt. A kormány tehát a 2022-es árstophoz hasonlóan most is jogszabályba írta, hogy tilos elfogynia az árunak.
Amelyik bolt 10 százaléknál nagyobb árréssel árul, az termékkategóriánként 5 millió forint bírságot kap. Ahol pedig áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül, a hatóságok pedig naponta akár többször is bírságolhatnak, egyre emelkedő mértékben – ennek érdekében még azt is beleírták a rendeletbe, hogy a napon belüli ismételt bírságoláskor a jogszabályban rögzített büntetési tételeket nem kell figyelembe venni.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.