Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
„A profitplafon hatására több tucat termék legalább 50 százalékkal csökkent” – olvasható a magyar kormány Facebook-oldalán kitett poszt kísérőszövegében, amelyben bemutatják, hogyan csökkent néhány gyártói márkás tej- és tejtermék ára a múlt hétfőn bevezetett árrésstop hatására.
Rögzítsük is azonnal: a kormánytagok és a minisztériumok rendszeresen keverik az árrés és a profit fogalmát. Természetesen az árrés az a beszállítói és a nettó fogyasztói ár különbsége, ebből fizetik a boltok a rezsit, a munkaerőt és a logisztikai költségeket is, a fennmaradó összeg lenne a profit, ha egyáltalán lenne – a Spar, a Tesco vagy az Aldi például évek óta masszívan veszteséges, nagyrészt a kormányzati intézkedések, mint a hatósági ár (ami miatt az Európai Bíróság elmeszelte a kormányt) vagy a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó hatására.
Tehát míg a kereskedőket 10 százalékos árrésre ítéli Orbán Viktor, addig az állam stabilan 31,5 százalék profitot húz a legtöbb termék után a 27 százalékos áfa és a különadó képében.
Mindenesetre a kormány Facebook-oldalán közzétett, „Árréskorlátozás hatásai – top termékek” című táblázatban felsorolnak 29 olyan tejterméket, aminek az ára legalább 49,7 százalékkal lett olcsóbb – szerintük.
árrésstop top termékek
Magyarország Kormánya
Kiemelik a 140 grammos Magyar joghurtot, amely 1850 forint helyett hétfőn már 657 forintba került, ami 64,5 százalékos árcsökkenést jelent. A poszt alatt több kommentelő is megjegyzi, hogy ő ugyan még életében nem vásárolt ezekből a termékekből, de nagyon örül az árrés hatásának – a vásárlók zöme ugyanis inkább az olcsóbb, a kiskerláncok által forgalmazott saját márkás terméket fogyasztja, amelyek árrése jóval alacsonyabb, sok esetben még a 10 százalékot sem éri el.
Az árréstoprendelet azt is rögzíti, hogy az üzletek nem árulhatnak több saját márkás terméket, mint korábban, és minden, a rendelettel érintett termékből ugyanannyi készletet kell tartani, mint amennyi 2024-ben a napi értékesítés átlaga volt. A kormány tehát a 2022-es árstophoz hasonlóan most is jogszabályba írta, hogy tilos elfogynia az árunak.
Amelyik bolt 10 százaléknál nagyobb árréssel árul, az termékkategóriánként 5 millió forint bírságot kap. Ahol pedig áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül, a hatóságok pedig naponta akár többször is bírságolhatnak, egyre emelkedő mértékben – ennek érdekében még azt is beleírták a rendeletbe, hogy a napon belüli ismételt bírságoláskor a jogszabályban rögzített büntetési tételeket nem kell figyelembe venni.
