Vasárnap jelent meg először a sajtóban, hogy a Magyarországgal szomszédos osztrák Burgenland tartomány illetékeseit nem értesítették a magyar hatóságok, hogy a határtól mindössze 4 kilométerre fekvő Peresztegen földelnek el több száz, ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött tehenet.

Kérdéseket küldtünk a tartományi kormányzatnak, hogy megtudjuk, pontosan mi ment félre a kommunikációban.

Facebook-értesülés

Először is tisztázták: arról, hogy a rábapordányi telepen is regisztrálták a ragadós száj- és körömfájásvírust, a magyar hatóságok értesítették az osztrák kollégáikat. Azt ugyanakkor már nem jelezték, hogy a leölt állatokat Peresztegen földelik el, erről a burgenlandi tartományi kormányzat

Facebook-posztokból értesült április 18-án.

Azonnal értesítették az osztrák egészségügyi minisztériumot, és megkereséseket küldtek a magyar kollégáknak, akik megerősítették, hogy valóban a határ közvetlen közelében földelik el az állatokat.

Ennek egyfelől azért van ekkora jelentősége, mert a vírus levegőben is terjed. Másfelől – az elföldelt tetemekből – bejuthat a talajvízbe, és azon keresztül osztrák területre. A burgenlandiak megkeresésére a magyar illetékesek azt válaszolták: a talajvíz a dögkútnál északnyugati irányból délkelet felé folyik, ezért nem kell tartani attól, hogy a vírus így bejuthatna Ausztriába.

Az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta a burgenlandi tartományi kormányzat, hogy jelen pillanatban nincs közvetlen veszélyben az osztrák talajvíz, a további részleteket pedig „a következő napokban tisztázzuk a magyar kollégákkal”.

Már a gyanú is káros lehet

Fontos tudni, hogy Ausztriában egyelőre nem jelent meg a ragadós száj- és körömfájásvírus. Az osztrákok hatóságok pedig igyekeznek mindent megtenni, hogy ez így is maradjon. Ausztria április 5-e óta korlátozza a forgalmat a magyar határszakaszon, több határátkelőhelyen fertőtlenítő szőnyegeket helyeztek el, amelyeken az autóknak át kell hajtaniuk, számos kis határátkelőhelyen pedig teljesen felfüggesztették a személy- és járműforgalmat.

A határlezárásokról is küldtünk kérdést a tartományi kormányzatnak. Azt írták, ez nem az ő kompetenciájuk, mert erről a szövetségi kormányzat dönt, de az álláspontjuk az, hogy a kis határátkelőhelyek lezárása lehetővé teszi a működő határátkelőhelyek fokozottabb ellenőrzését, amelyeket így el tudtak látni fertőtlenítő szőnyegekkel. Ennek megfelelően a tartományi kormányzat szerint további lezárásokra akkor van szükség, ha újabb telepeken jelenik meg a vírus, és ezért további határátkelőhelyeket kell ezekkel a fertőtlenítőszőnyegekkel ellátni.

Ugyanakkor már az is zavart okozhat, ha egyáltalán felmerül, hogy a vírus átjuthat a talajvízen keresztül Ausztriába. Az ilyen járványoknál ugyanis az állattartók szerint nem elég vírusmentesnek lenni, annak is kell látszani, különben a vásárlók megijednek és máshonnan szerzik be az árut – ezt már mi tesszük hozzá, de erről beszélt nemrég Nagy István agrárminiszter is, amikor azt mondta:

A száj- és körömfájás elleni védekezésen túl a legfontosabb feladat most az, hogy megőrizzék a bizalmat a magyar húsok iránt.

Ők máshogy csinálják

Azt is megkérdeztük a burgenlandi tartományi kormányzattól, hogy a fertőzött állatok elföldelését mint járványvédelmi eljárást hogyan értékelik. Anélkül, hogy minősítették volna a magyar kormányzat intézkedéseit, elmagyarázták, Burgenlandban miként járnának el, ha egy állattartó telepen megjelenne a ragadós száj- és körömfájásvírus.

A járvány kitörésének helyén minden, a vírusra fogékony állatot leölnek, a tetemeltakarító üzem munkatársai összegyűjtik az elpusztult jószágokat, azokat vírusbiztosan tárolják, majd elszállítják az üzembe, ahol elégetik a maradványokat. A folyamat során a vírus a magas hőmérséklet hatására megsemmisül. (Az állatokat begyűjtő járműveket alaposan fertőtlenítik, amikor elhagyják a fertőzött telepet.)

Burgenlandban a tartományi tetemeltakarító üzem Unterfrauenhaidban van, és rendelkezik az állati tetemek elégetésére alkalmas technikai felszereléssel. Így néz ki:

Google

Nagy István agrárminiszter maga is azt mondta, hogy a legjobb megoldás az állatok elégetése lenne. Ám ilyen hullaégető csak a Bács-Kiskun megyei Solton van, az állatok odaszállítása pedig szerinte újabb kockázatot hordozna magában az igen patogén vírus miatt. Ezért azt is feladatul tűzte ki, hogy ilyen égetőműveket regionális szinten hozzanak létre.