szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, de ez most nem örömhír.

Az európai viszonylatban jelenleg elért hetedik legjobb eredményével a klímabajnok országok csoportjába lépett Magyarország – áll a K&H csütörtöki közleményében, csakhogy ez most nem jó hír, mert javarészt nem a zöldítési intézkedéseknek, hanem a brutális gazdasági visszaesésnek köszönhető.

A közlemény az Energiaügyi Minisztérium 2023 nyarán létrejött háttérszerve, az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. friss helyzetképe alapján írja, hogy Magyarország 3,5 százalékkal csökkentette a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását (nem jelzik, hogy ez az adat melyik évre vonatkozik). A régióban csak Románia és Szlovákia kibocsátáscsökkenése számottevőbb.

1990-hez képest már 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, ám ez főleg a rendszerváltás után bekövetkezett ipari termelés jelentős csökkenésének és az elmúlt években tapasztalható gazdasági visszaesésnek köszönhető.

A visszaesésekről a legaktuálisabb helyzetképet épp szerdán közölte a Központi Statisztikai Hivatal, adataik alapján márciusban éves összevetésben, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Az akkugyártás teljesített legrosszabbul az egész magyar iparban, 41 százalékkal zuhant vissza. A KSH azt is közölte, hogy az építőiparunk pedig már tizedik hónapja esik.

A fent említett, 1990-hez viszonyított 42 százalékos mínusz felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. Bár Magyarország a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 0,11 százalékáért felel, a közlemény szerint a nagy visszaeséssel Magyarország a „klímabajnokok” közé került az EU-ban, megelőzve olyan országokat, mint Belgium, Ausztria vagy Portugália.

Kiemelik, hogy miközben a legtöbb ágazatban csökkent, a közlekedésben tovább nőtt a kibocsátás: 2022-ben 7,7 százalékkal emelkedett a járművekből származó üvegházhatásúgáz-emisszió. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon ma már több mint 4 millió autó közlekedik, és az átlagos autóéletkor meghaladja a 15 évet.

2022-ben a közlekedés volt felelős az EU összes kibocsátásának 29 százalékáért, ez pedig az 1990-es érték közel kétszerese, 2030-ban pedig már a kontinens kibocsátásának közel fele a mobilitásból fog származni. Ha az EU 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátást, létfontosságú az ágazat mielőbbi szén-dioxid-mentessé tétele.

A lakossági épületek kibocsátása azonban jelentősen csökkent: egy lakás átlagos éves közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása 14,1 százalékkal mérséklődött 2022-ben, részben az enyhe télnek és az energiaárak elképesztő berobbanásának köszönhetően, amit az Ukrajnát lerohanó Oroszország okozott szándékosan, a nyugati háborús szankciókra válaszul. Az ipari szektor kibocsátása is 16,5 százalékkal csökkent, főleg az energiaárak miatt visszaesett termelés következtében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!