Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mind a villamos energia, mind a földgáz mennyiségét tekintve „kimagasló a részesedés az ukrán importon belül” a magyar exportnak – közölte hétfőn Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese.
A Magyarországról Ukrajnába irányuló energiaexport kérdése akkor került a középpontba, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a minap, hogy ennek leállításával „mi egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását, egyetlen nap alatt, csak nekünk nem érdekünk”. Majdnem pont úgy mondta, mintha csak egy lerohant országot fenyegetne a háborús agresszor mögé besorolva.
Az állítást, hogy valóban leállna-e Ukrajna, múlt heti cikkünkben elemeztük, amiből többek között kiderül, hogy az ukrán energiaimport körülbelül 40-42 százaléka érkezik Magyarországról. Villamos áramot például egy sor más országból is beszereznek a lengyelektől a románokig.
A Ukrajnába irányuló magyar gázexporttal – ami valójában orosz gáz, ami Törökországon és Szerbián át érkezik – kapcsolatban arról írtunk, hogy Kijev igyekszik más források felé is nyitni, ennélfogva egy magyar leállás végső soron Donald Trump amerikai elnöknek kedvezne, akitől szeretne gázt vásárolni Ukrajna.
Czepek Gábor hétfői nyilatkozatával viszont végre kiderültek a pontos mennyiségek. Gázból (az FGSZ rendszerén keresztül) így
- 2022-ben 620 millió,
- 2023-ban több mint 1,32 milliárd,
- tavaly 1,7 milliárd,
- idén eddig 1,65 milliárd köbméter ment át a határon Ukrajna felé.
A miniszterhelyettes kiemelte a mennyiség folyamatos növekedését, szerinte az idei adat az ukrán gázimportnak már több mint a felét jelenti.
Villamos energiából pedig így alakultak a (folyamatosan emelkedő) mennyiségek:
- 2023-ban 1,09,
- 2024-ben 2,14 terawattóra.
A magyar áramexport az ukrán import 40 százalékát adja Czepek szerint, aki némi brüsszelezéssel vegyítve emlékeztet: „Keleti szomszédunk nehezen lenne meg magyar segítség nélkül, amit annak ellenére is megkap, hogy például az ukrán gáztranzit leállítása vagy a Barátság kőolajvezeték többszöri megtámadása nehezítette a hazai fogyasztók zavartalan kiszolgálását”.
Utóbbira egyébként a napokban többször is akadt példa, pont hétfőn tett közzé egy idevágó panaszos, egyben fenyegetőző posztot Szijjártó Péter külügyminiszter:
