szerző:
Műértő
Tetszett a cikk?

Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe a Cerruti névről, az emberek többsége azt válaszolná, hogy egy kozmetikai márka, amelyet Nino Cerruti tett naggyá fél évszázaddal ezelőtt. Most eljött az ideje annak, hogy a műgyűjtők szűk körén túl a szélesebb közvélemény is megismerkedjen egy másik Cerrutival, nevezetesen a műgyűjtő Francesco Federico Cerrutival. Neve hazájában eddig is jól csengett, mert bár gyűjtőként rendkívül visszahúzódó volt, az ehhez szükséges tőkét az apja által 1925-ben alapított, de már neki köszönhetően piacvezetővé vált, közismert könyvkötőcég alapozta meg, főként a telefonkönyvbizniszben. Élete csaknem egy évszázadot ívelt át: 1922-ben született Genovában, és 2015-ben halt meg Torinóban.

 

A Cerutti Villa
©

Abban a városban, ahol a II. világháborúban bombatalálatot szenvedett cégét felvirágoztatta – ennek érdekében még egyetemi tanulmányait is félbehagyta 1943-ban –, s ahol az 1960-as évek végétől mind szenvedélyesebben gyűjtötte a műtárgyakat. A főként a munkájának élő ember sohasem házasodott meg, utódai sem születtek, „gyermekeiként” a műtárgyait emlegette. Legfőbb bizalmasa évtizedeken keresztül asszisztense volt, akinek azt is meghagyta, hogy halálhírét a „felesleges ceremóniák elkerülése érdekében” csak temetése után hozza nyilvánosságra. Szerencsére gyűjteményének sorsát is ilyen előrelátó alapossággal rendezte, de erről később. Előbb lássuk, mit is tartalmaz ez a sok szempontból egyedülálló kollekció, amelynek torinói állandó kiállítását ez év tavasza óta a nagyközönség is láthatja.

Méreteit és kvalitásait tekintve a gyűjtemény egyaránt impozáns, darabjait – ez közhely, ám Cerruti esetében mélyen igaz – kizárólag a minőség tartja össze. Első darabja a hatvanas évek végén egy genfi műkereskedésben vásárolt kis méretű Kandinszkij-akvarell volt. Az anyag bővítése a nyolcvanas évektől kapott lendületet; fő beszerzési forrásainak torinói galériák, így a La Bussola és a Galatea, valamint Pietro Accorsi antik tárgyakkal foglalkozó műkereskedése tekinthetők. A gyűjtő hamarosan nemzetközi aukciókon is felbukkant, így árverésen vette a halála előtt egy évvel a kollekciójába utolsóként bekerült darabot, Renoir Fiatal nő rózsával című 1897-es festményét, amelyért 842 500 fontot fizetett a Sotheby’s-nél, Londonban. Cerruti sohasem fókuszált egyetlen műfajra vagy egyetlen művészettörténeti korszakra; ami felkeltette az érdeklődését, hozzáférhető és anyagilag elérhető volt számára, azt igyekezett megszerezni. Így került a kollekciójába egymás mellé Agnolo Gaddi triptichonja a XIV. századból és Giorgio de Chirico Metafizikus múzsája 1918-ból, Goyától A háború borzalmai (1863) és az olasz futuristák korszakos alkotásai. Egy vezérlőelve azonban mégis volt a gyűjtésnek: a tárgyakat úgy válogatta ki, hogy azok együtt egy nagypolgári villa lakosztályainak teljes berendezését alkossák.

A gyűjtemény mai, végleges formájában mintegy 300 festményt, szobrot, és közel ugyanennyi bútort, szőnyeget és egyéb lakberendezési tárgyat tartalmaz. A már említetteken túl a képzőművészeti anyagot többek közt Pontormo, Ribera, Zurbarán, Modigliani, Giacometti, Picasso, Klee, Severini, Boccioni, Balla, Magritte, Bacon, Fontana és Warhol neve fémjelzi. Cerruti gyűjtőként nem távolodott el a szakmájától: tárgyai között megtalálható mintegy 200 különleges kötésű, ritka könyv is, köztük Francesco Colonna 1499-ben kiadott Hypnerotomachia Poliphilije (Poliphilus álma) és Abrahamus Ortelius flamand kartográfus Theatrum Orbis Terrarumja (Világszínház) 1601-ből.

Amikor anyagi lehetőségei már megengedték, Cerruti 1961-ben vásárolt egy telket az akkor még romos Castello di Rivoli mellett, és az évtized végére itt építtette fel provence-i stílusú, a nyolcvanas években aztán már a gyűjteményi szempontokat is figyelembe véve átalakított, pazarul berendezett villáját. Ő maga állítólag mindössze egyszer éjszakázott az épületben, de szabadidejében rendszeresen megfordult itt, hogy magára maradhasson kincseivel. Telente itt fogyasztotta el vasárnapi ebédjét úgy, hogy közben a szalon minden falán kedvenc De Chirico-festményeiben gyönyörködött. Állandó lakását a nyomda mellett sohasem adta fel, hogy cégéhez mindig közel – és szükség esetén gyorsan elérhető – legyen. A villa ajtaja évente kétszer – védőszentjének napján és az év utolsó napján, a gyűjtő születésnapja előestéjén – barátai előtt is megnyílt; a nagyvilág leginkább ezen alkalmak résztvevőinek beszámolói alapján kaphatott képet a kollekcióról.

A Castello di Rivoli közelsége utóbb sorsdöntőnek bizonyult. Az épület rekonstrukcióját követően, 1984-ben itt nyílt meg Olaszország első és ma is a legfontosabbak közé tartozó kortárs művészeti múzeuma; ez később jó együttműködő partnernek bizonyult. Cerruti 2013-ban alapítványt hozott létre, amelybe nemcsak a villáját és a gyűjteményét vitte be, de amelynek jelentős tőkét is juttatott.

Az alapítvány 2017-ben a Castello di Rivolira bízta a kollekció gondozását. A villát 2016 és 2018 között a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően felújították, s idén májusban a neves kortárs múzeum fiókintézményeként itt nyílt meg a Cerruti-gyűjtemény állandó kiállítása, tovább gazdagítva a képzőművészet olaszországi bázisai között mind fontosabb helyet elfoglaló Torino és környéke kulturális kínálatát. A Castello di Rivoli pedig joggal reklámozza magát úgy, hogy látogatói nemcsak a kortárs művészetbe, hanem annak fontos inspirációs forrásaiba is betekintést nyerhetnek.

Emőd Péter
(Megjelent a Műértő 2019 októberi lapszámában)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
ORFK: Szijjártó hétszer repült rendőrségi helikopterrel

ORFK: Szijjártó hétszer repült rendőrségi helikopterrel

Bulgária zsarolni akarja Észak-Macedóniát az EU-csatlakozással

Bulgária zsarolni akarja Észak-Macedóniát az EU-csatlakozással

A zárt kaputól a közel húszezres kupadöntőig: így váltak járványügyi Petri-csészévé a stadionok Magyarországon

A zárt kaputól a közel húszezres kupadöntőig: így váltak járványügyi Petri-csészévé a stadionok Magyarországon