Szabó Máté ombudsman szerint az APEH nem rendelkezik megfelelő törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy az adóellenőrzésnél adatokat kérjen a jövedelmek felhasználásáról - olvasható a hivatal közleményében. Mint írják, az ombudsman álláspontja szerint komoly alkotmányossági veszélyeket rejt az előzetes becslések gyakorlata is. Az adóhatóság ugyanis könnyen abba a hibába eshet, hogy a becslés alapján tett megállapításaiból következtet annak jogalapjára. 

Tévedések veszélye

"Súlyos tévedések közvetlen veszélyét hordozza és a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fenyeget, ha az adóhatóság életszerűtlennek minősítve hagy figyelmen kívül bizonyos adózói nyilatkozatokat" - tartalmazza a közlemény. Az életszerűség meghatározása szubjektív értékítéletet tükröz, de visszás következményekkel járhat, ha a kiadások bizonyításakor az érdemi megállapítások helyett a hivatalos létminimum-adatot veszik figyelembe, vagy ha a jövedelemigazolás során automatikusan eltekintenek a készpénz és a bemutatóra szóló értékpapírok beszámításától. 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa figyelmeztetett, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogbiztonságot csorbítja, ha az APEH az előzetes tájékoztatásával ellentétben vizsgálja az iratmegőrzési kötelezettségen kívül eső, már elévült időszakot és ehhez az igazolásokat, bizonyítékokat az adózóktól várja. Az ombudsman sürgette, előzzék meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok a kapcsolódó ellenőrzések miatt elhúzódjanak, ezért rögzítsék törvényben az ellenőrzés befejezésének objektív határidejét.

Törvényi alapok meghatározása

Az ilyen visszásságok elkerüléséért a biztos kezdeményezte az APEH elnökénél az adózói kötelezettségeket taglaló tájékoztatás, valamint az ellenőrzések gyakorlatának felülvizsgálatát, a megfelelő jogalap megteremtéséig pedig a vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztését. Az állampolgári jogok biztosa javasolta a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon a megfelelő törvényi alapok meghatározásáról, figyelembe véve az ombudsmani vizsgálat megállapításait.

Az ombudsman állásfoglalására reagálva a Pénzügyminisztérium (PM) közölte, hogy az APEH számára a jogszabályok egy évtizede biztosítják a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit. A hivatal e jogszabályokkal jó ideje él, és alkalmazza a vagyonosodási vizsgálatokat az eltitkolt jövedelmek feltárására, a be nem fizetett adók behajtására - olvasható a tárca közleményében. Mint hangsúlyozzák, az eljárások során érvényesül a jogbiztonság követelménye, és nem sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. 
 
A vagyonosodási vizsgálatok alkalmazásában 2007-ben történt változás, amikor a kormány erősítette a feketegazdaság felszámolására indított programjának végrehatását, ezért az APEH jelentősen növelte a vizsgálatok számát. A korábbi néhány százzal szemben 2007-ben tízezer vizsgálatot vettek tervbe - olvasható a közleményben.

A tárca fontosnak tartja a folytatást

Tájékoztatásuk szerint a 2007-ben és 2008-ban elvégzett húszezer vizsgálat 70 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. Hangsúlyozták, hogy a szaktárca továbbra is fontosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatok folytatását, mert - mint írták - ez az egyik legeredményesebb adóhivatali eszköz az adóeltitkolás visszaszorítására.

Az előzetes becslésről szólva a PM azt írta: annak jogintézményét az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta és az alkotmányos előírásokkal összeegyeztethetőnek találta; az APEH általi alkalmazása a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásoknál is megállta helyét, amelyet az APEH kiemelkedő pernyertességi mutatói is igazolnak - emelték ki. 

A minisztérium vizsgálni fogja Szabó Máté ombudsman jelentését és amennyiben javaslatai alapján szükségesnek lát jogszabályi változtatást, azt haladéktalanul kezdeményezi - zárul a minisztérium közleménye.