Legegyszerűbben úgy képzelhetjük el a dolgot, mintha euróban vettünk volna fel hitelt, amit azonnal forintra váltottunk, a törlesztő részleteket azonban továbbra is euróban kell fizetnünk. Az ehhez szükséges eurót minden hónapban a bank pénztárában vásároljuk meg, így minél gyengébb a forint az euróval szemben, annál drágább lesz nekünk a havi részlet. Lássunk egy egyszerű példát!

Nagyításhoz kattintson a képre!

Felveszek 250 ezer forint euró alapú hitelt, mégpedig egy évre. A hitel felvételekor egy euró 250 forintba kerül, a tartozásom így 1000 euró lesz, miközben a kamat 10 százalékos. Ebben az esetben 87,92 euró a havi törlesztésem. Ennek a 87,92 eurónak a mindenkori ellenértékét kell havonta kifizetnem törlesztésként. Az év elején szerencsém van, mert márciusban hirtelen 200 forintra csökken az euró árfolyama, és egészen júniusig annyi marad. Júniusban azonban 280 forint/euróra romlik a forint, novemberben pedig 300-ra.

Vagyis minden alkalommal, amikor 250 forintnál többet kell fizetni egy euróért, akkor tulajdonképpen drágábban veszem vissza a törlesztéshez szükséges eurót, mint amennyit annak idején, a hitel felvételekor kaptam az euróért. A példában összesen 8791 forinttal kell a teljes futamidő alatt többet fizetnem, ahhoz képest, mintha végig 250 lett volna az árfolyam Ez egy kisebb összegű és rövid futamidejű kölcsön. Nagyobb hitelösszegnél ez húsba vágó különbség lehet.
A másik probléma az előtörlesztéshez kapcsolódik. Ha a visszafizetéskor alacsonyabb a forint/euró árfolyam, mint a hitel felvételekor, akkor a visszafizetéssel akár jól is járhatok. (érdemes megnézni a költségeket is) Amennyiben viszont időközben jelentősen gyengül a forint az euróhoz képest, akkor az is előfordulhat, hogy több havi, vagy akár több éves törlesztés megfizetése után is meghaladja az egy összegben befizetendő összeg akár az eredetileg felvett tőkét is.