VÁLSÁGKEZELŐ TERVEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Az építtető és a kivitelező által is hitelesnek tartott „bizalmi kezet” iktatna a szerződő felek közé az építőipar megmentésére kidolgozott országgyűlési határozati javaslat.

Máig nem törlesztettek egy 14 millió forintos számlát a négy éve elkészült, 3,6 milliárd forintba került esztergomi élményfürdő költségeiből. A beruházó önkormányzat annak idején összeveszett ugyanis a kivitelezést megkezdő fővállalkozóval, és a vita hevében a település a sajátjaként csapott le az építkezésen maradt nyílászárókra, holott még ki sem fizette azokat a szállítónak. Az ajtók és ablakok forgalmazásával foglalkozó Kiss Miklós hiába perelte be a fővállalkozót a fizetési kötelezettség elmulasztásáért, majd az önkormányzatot jogtalan vagyonszerzésért, a cége tönkrement, a helyhatóság illetékesei pedig széttárták a kezüket, mondván, a kereskedőnek nem az önkormányzattal volt szerződése. Ezt az érvelést a bíróság is helybenhagyta. A hoppon maradt vállalkozónak nem ez volt az egyetlen kellemetlen élménye, ezért másfél éve már csak akkor vállal szerepet középületek építésében, ha még a szállítás előtt kifizetnek 50 százalék előleget.

ENERGIATANÚSÍTVÁNY

Egyesek néhány ezer forintért megszerezhető fölösleges dokumentumnak tartják, pedig az új épületekre január óta kötelező energiatanúsítvány jócskán csökkentheti a havi energiaszámlát.

Újabb, viszonylag könnyen megkerülhető szabályozást alkotott a kormány. Az ez évtől hatályos rendelet szerint az állandó emberi tartózkodásra szánt, 50 négyzetméteresnél nagyobb, új épületekre úgynevezett energetikai tanúsítványt kell készíttetni. Ez az épület energetikai teljesítőképességét – magyarán a hőveszteségét – egy elméleti, a jogszabályoknak még éppen megfelelő hőátbocsátó képességű, azonos formájú épülethez képest tízfokozatú skálán minősíti. Például a hűtőgépeknél már megszokott jelzésre emlékeztető A+ minősítésű ház hővesztesége alig több mint a fele a referenciaépületének, az A legfeljebb a háromnegyedét jelenti, a C egyenértékű vele – vagyis a jogszabályok alapján elvben legalább ilyennek kell lennie. A viszonyítás alapjául szolgálónál másfélszer-kétszer rosszabb mutatójú, F kategóriájú ingatlant mégis átlagosnak nevezi a jogszabály, és csak a közel három és félszeres hőveszteségű, leggyengébb, I besorolásút nevezi rossznak. Bármi van is azonban a tanúsításon, ennek – már meglévő, engedéllyel rendelkező épület esetén – semmiféle jogkövetkezménye nincs; ily módon magánügy, hogy egy I kategóriájú építmény energiaszámlája horribilis.

HŐSZIVATTYÚS FŰTÉSI RENDSZEREK

Áprilistól több áramszolgáltató is kedvezményes tarifát ajánl a hőszivattyús fűtési rendszerek felhasználóinak, így már inkább megéri e környezetkímélő módszer alkalmazása. A telepítés azonban továbbra is méregdrága.

A különben elvesző energia hasznosítását ígéri a több formában is létező hőszivattyús fűtési rendszer. A földből, levegőből vagy vízből kivont energiát a levegőkazánként is ismert berendezés olyan erős kompresszorral teszi elérhetővé, amely a beépített hőcserélő külső oldalán erős vákuumot hoz létre – ezzel lehűti a levegőt –, míg a másik oldalon nagy nyomást állít elő, ami a hőmérséklet emelkedését eredményezi. A folyamat végén a hőcserélő külső oldalán lévő közegből hőt vonnak el: a külső levegő tovább hűl, míg a belső felmelegszik. Egyes levegőkazánok – ahol a hőcserélő hidegebb oldalán akár mínusz 70 fok is lehet a hőmérséklet – még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet esetén is képesek annyi hőt elvonni a környezettől, hogy a meleg oldalon lévő levegő alkalmas legyen egy ház vagy iroda fűtésére, és legfeljebb 55-60 fokos meleg víz előállítására. A hőszivattyúk többsége arra is képes, hogy a meleg hónapokban fordított üzemmódban, légkondicionálóként működjön, azaz a belső meleget a hőcserélő kijuttassa a környezetbe.

NYÍLÁSZÁRÓGYÁRTÓK BAJBAN

A vártnál is rosszabb évet zártak tavaly az ablak- és ajtógyártók, egyre többen kénytelenek immár hetente több munkanapot is kihagyni. Hiába nagy a verseny és kevés a megrendelő, az ablak aligha lesz olcsóbb.

A forintárfolyam gyengülése miatt immár az olcsó lengyel nyílászárók piacának is befellegzett – mostanság legfeljebb ezzel vigasztalódhatnak a magyar konkurensek. Amúgy semmi okuk a derűlátásra: a vártnál is rosszabb évet zártak tavaly. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség ajtó-ablak tagozata (MATA) szerint 70-100 milliárd forintosra becsülhető a 2008-as termelés értéke, ami a korábban számított 3-5 százalék helyett 9-10 százalékos visszaesést valószínűsít. Nőtt az ajtó- és ablakgyártók fizetési késedelme, és gyarapodott a csődbe vagy csődközeli helyzetbe került cégek száma. 2009 első két hónapjában feleannyi nyílászáróra érkezett megrendelés, mint tavaly ilyenkor. Maradt a gyártók közötti erős árverseny is, ezért nagyon nehéz érvényesíteni az importalapanyagok drágulását.

FÜRDŐSZOBADIVAT

Igazán nagy áramlat híján ellentétes irányokba mozgó divathullámok – a luxus és a takarékosság – jellemezték az idei frankfurti szakvásár fürdőszobarészlegét.

Kikerült a dézsa, visszajött a zuhany. Ennek az útnak a mostani állomása az a fürdőszobatrend, amelynek szellemében a pár évtizede még szerény vizes helyiség elegánsan összenő valamelyik szobával, leginkább a hálóval. Míg a 19. században az számított luxusnak, hogy a teknő vagy éppen csak a szerény lavór kikerült a szobából, ma a technika és a divat egyaránt lehetővé teszi, hogy a fürdő kövesse a – Magyarországon amerikaiként ismert – konyha példáját, és összeolvadjon a lakás többi részével. (Leszámítva természetesen a vécét, amely továbbra is elszigetelve marad a lakóhelyiségektől.) Legalábbis ez volt az egyik trend, amelyet a szaniter- és fűtési szakma egyik legnagyobb vására, a kétévenként megtartott frankfurti ISH hirdetett március elején. 

(Ha többre is kíváncsi, akkor a HVG Trend mellékletében olvashatla el a teljes cikkeket.)