Tisztelt Ügyvédnő!

Társasházunkban 2009. szeptember 9-én tartottak egy közgyűlést, amelyen én sajnos nem tudtam részt venni. A téma a gázvezetékek felújítása volt. A következő napon mindenki kapott a postaládájába egy néhány soros, aláírás és bélyegző nélküli kivonatot a jegyzőkönyvi határozatokról. A társasházi közös képviselő 34 ezer plusz forintot követelt a lakóktól önerő jogcímén - mindenféle dokumentáció és határozat nélkül.

A visszatérítendő hitel tényét, illetve a felújítás becsült költségét semmilyen dokumentummal nem támasztotta alá a közös képviselő. De nem is tehette, ugyanis csak az ezt követő időszakban kapott árajánlatot, amit szintén nem láttunk, mivel azóta nem is volt közgyűlés. A résztvevő lakók elmondása szerint  "elfelejtette" megemlíteni, hogy a gázvezetékek felújítása ki fog terjedni a lakásokra is, amelynek további anyagi vonzata is lesz.

A kérdésem az, mennyire jogszerű eljárás ez, hitelesített, a jogorvoslatot is közlő határozat nélkül? Mi a további teendő? A válasz azért is sürgős lenne, mivel a nem fizető lakókkal szemben ügyvédhez fordult a szerintünk nem egészen jogszerű költségek behajtása miatt".

Az ügyvédnő válasza:

Kérdésének megválaszolásához a Társasházi törvény illetőleg az adott társasház alapító okiratának (szervezeti-működési szabályzatának) közgyűlésre vonatkozó rendelkezései szolgálnak alapul.

Kiemelést érdemel, hogy a jogsértő közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását bármely tulajdonostárs csak jogvesztő határidőn (a sérelmes határozat meghozatalától számított 60 nap) belül jogosult kérni a bíróságtól. A határozat végrehajtását a kereset benyújtása önmagában nem akadályozza, azonban a bíróság külön kérelemre és indokolt esetben dönthet annak felfüggesztéséről.

A közgyűlési jegyzőkönyv kötelező tartalmára vonatkozó előírásokat a Társasházi törvény részletesen rögzíti. A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet. A felvett jegyzőkönyv alapján ellenőrizhető, hogy a közgyűlés összehívására, megtartására illetve a kérdéses határozatok meghozatalára szabályos módon került-e sor. Határozatképes volt-e egyáltalán a közgyűlés illetve fennállt-e ténylegesen az adott határozat meghozatalához kívánt mértékű szavazati többség. (A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához t.i. a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.) A közgyűléstől esetlegesen távolmaradó tulajdonostársak tájékoztatása ugyancsak szigorúan szabályozott. A közgyűlésen elfogadott határozatokat a közgyűlés napjától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni illetve -  a szervezeti-működési szabályzat külön előírása alapján - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesíteni kell. Előzőekből kitűnik, hogy mind formai, mind pedig érdemi kifogások alapján is van lehetőség a sérelmezett határozatok utólagos érvénytelenítésére.

.