Szabó Máténak egy panaszos sérelmezte, hogy csak több hónapos eljárás eredményeként – és illetékfizetési kötelezettséggel – volt képes elérni, hogy a lakásába hozzájárulása nélkül bejelentkező személy fiktív lakcímét a hatóság érvénytelenítse.

Horváth Szabolcs

A panaszos által előadottak valós problémára hívták fel a figyelmet. A jogszabályi rendelkezések értelmében a hatóság nem köteles értesíteni a tulajdonost arról, hogy valaki az ő ingatlanát adta meg lakcíméül, így sok esetben csak a kipostázott ajánlószelvény, vagy különféle értesítések kézhezvételét követően derül fény a valóságra. Ugyan a bejelentkezés ténye semmiféle jogosultságot nem jelent az ingatlannal kapcsolatban, de jelentősége lehet például a hatóságokkal való kapcsolattartás, a választójog gyakorlása, vagy a munkahely és a lakóhely közötti utazás munkáltatói támogatása esetében.

Eddig csak a büntetőjog tilalmazta az ilyen magatartást azáltal, hogy közokirat-hamisításnak minősül a fiktív lakcímadat bejegyeztetése a lakcímnyilvántartásba. Az ombudsman álláspontja szerint azonban ez nem jelent valós korlátot. A hatóság ugyanis nem folytat le bizonyítási eljárást, elegendő egy űrlap benyújtása, melyen szerepel a "szállásadó" "aláírása". Mindezt bárki, illetékmentesen megteheti, míg a tulajdonosnak tanúkkal kell bizonyítania, hogy az adott személy ténylegesen nem lakik ott, ráadásul mindezért 2200 forint illetéket is kell fizetnie.

Az ombudsman a miniszterhez fordult, megfontolásra javasolva egy olyan előírást, amely biztosítaná, hogy a tulajdonos értesítést kapjon a bejelentkezési eljárás megindításáról, hogy ügyféli jogaival élve megakadályozhassa visszaélést.