Egymáshoz dörgölőző molekulákból nyerhetünk áramot
Megzabolázható, sőt energiatermelésre is fogható a számos bosszantó jelenséget, megrázó érintkezést okozó dörzselektromosság – állítják amerikai fizikusok.
Néhány kósza felhő miatt halasztotta el egy tesztrakéta felbocsátását öt éve a NASA. Esőre nem volt ugyan esély, a mérnökök mégsem kockáztattak, mert bizonyos felhők a bennük kondenzálódott részecskéknek köszönhetően képesek elektrosztatikusan feltölteni az áthaladó rakétákat, ami ellehetetlenítheti a rádióalapú kommunikációt, s így az irányítást.
A dörzselektromosság (tudományos nevén: triboelektromosság – a tribo görögül azt jelenti, hogy dörzsölni) jelensége különböző anyagok érintkezésekor lép fel: az egyébként semleges molekulák képesek arra, hogy érintkezésükkor néhány elektron átvándoroljon egyikről a másikra, ezzel felborítva a harmonikus elektron-proton egyensúlyt. Ez a feszült állapot fennmarad a tárgyak szétválasztása után is, újbóli érintkezéskor viszont kiegyenlítődik, kisül. Ilyenkor ráz meg például a kilincs.
A tudományosan elsőként 1757-ben leírt egyszerű, hétköznapi jelenség hasznosítása a megfelelő anyagok összepárosításán múlhat.
Ennek mikéntjéről a HVG e heti számában olvashatnak.
