A PLOS Medicine című amerikai folyóiratban közölt tanulmány készítői 12 hónapon keresztül követték figyelemmel 39 barcelonai iskola 2715 hét és tíz éves kor közötti diákjának kognitív fejlődését. A szakemberek emellett heti kétszer mérték a közlekedéshez köthető szennyezés, egyebek közt a nitrogén-dioxid szintjét az intézmények játszóterein és belső zárt részein.
Az eredmények azt mutatták, hogy az erősen szennyezett környéken lévő iskolák diákjainak kognitív fejlődése elmaradt az alacsonyan szennyezett - hasonló társadalmi-gazdasági besorolású - iskolák hallgatóiéhoz képest, még a kognitív fejlődést befolyásoló egyéb tényezők figyelembevételét követően is.
Az alacsonyan szennyezett iskolák esetében például a vizsgált időszak alatt 11,5 százalékkal növekedett a gyerekek munkamemóriája, míg a magas szintű légszennyezettségnek kitett intézmények diákjainál mindössze 7,4 százalékos volt a növekedés.
"Olyan összefüggést találtunk a közlekedésből eredő légszennyezettségnek való iskolai kitettség és az általános iskolás kori kognitív fejlődés között, amely független a lakóhelyi légszennyezettségtől és túlmutat azokon a kisgyermekkori otthoni hatásokon, amelyeket korábbi tanulmányok már kimutattak" - olvasható a spanyolországi környezetvédelmi epidemiológiai kutatóközpont (CREAL) munkatársaként dolgozó Jordi Sunyer által vezetett tanulmányban.
"Az iskolák területén való nagyobb kitettség egyrészt azzal lehet összefüggésben, hogy az iskolaidő alatt rendkívül magas a közlekedési légszennyezés mértéke, másrészt azzal, hogy a gyerekek nagyobb mennyiségű szennyezett levegőt lélegeznek be a testedzés és egyéb fizikai tevékenységek közben" - magyarázták a szakemberek.
Az új eredmények "nem bizonyítják, hogy a közlekedésből eredő légszennyezettség károsítja a kognitív fejlődést, hanem azt sugallják, hogy a 6-11 éves kori fejlődő agy sérülékeny lehet a közlekedési légszennyezés által, amely megállapítás fontos kihatással lehet a légszennyezésre vonatkozó szabályozásokra és az új iskolák helyszínére" - húzták alá a szakemberek.
