Míg a magyar felsőoktatás a tanárok 51 százalékától, az EU-s intézmények csak 45 százalékuktól kapott jó minősítést - tartalmazza a felmérés.

A szakmai színvonal kiemelkedő eredménye mellett a hazai egyetemek nemzetközi versenyképessége megközelíti az uniós intézményekét, ám az átjárhatóság, a hallgatók érdekérvényesítése, a kiegészítő szolgáltatások színvonala alapos kritikát kapott.

A hazai intézmények kiegészítő szolgáltatásainak színvonalát (kollégiumok, sportolási lehetőségek, informatikai felszereltség) a pedagógusok 40 százaléka kifejezetten rossznak ítéli, és a hallgatók érdekérvényesítését is csak 10 százalékuk tartja jónak.

A középiskolai pedagógusok 40 százaléka hallott ugyan a többciklusú képzés megvalósítását célzó bolognai reformról, de nem ismeri a részleteit, és csak 2 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen tisztában van a változásokkal.

A legnagyobb eltérés a bolognai folyamattal kapcsolatos tájékozottságban a pedagógusok beosztása szerint van. Míg minden ötödik szaktanár és minden ötödik osztályfőnök nem hallott a bolognai folyamatról, addig az igazgatók és helyetteseik körében egy ilyen válasz sem született.

A reformmal kapcsolatban leginkább a felsőfokú alapképzés (bachelor) és mester képzések (master) bevezetését pártolják a pedagógusok, ezt követi a középszintű érettséginek az elfogadása a felsőoktatásban. A legkisebb az egyetértés a megvalósult felsőoktatási intézményi integráció kérdésében.