A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a jelek szerint tartósan képes befolyásolni a mindenkori kormánynak a határon túl élő magyarokkal kapcsolatos politikáját. Miután tavaly ősszel átmenetileg a szövetség által kezdeményezett, kettős állampolgárságról szóló népszavazás határozta meg a belpolitikai életet (HVG, 2004. szeptember 18., december 11.), most olyan megoldások tervezése folyik kormányzati berkekben, amelyek eredetileg szintén az MVSZ köreiben merültek fel. Esély van ugyanis arra, hogy a kormány az úgynevezett külhoni magyar útlevéllel kapcsolatos elképzeléseket terjesszen elő a parlamentnek. Útlevél azonban csak állampolgároknak járhat, ezért egy korlátozott állampolgárságról szóló jogszabály megalkotására is sor kerülhet.

A brit példára hivatkozva a külhoni magyar állampolgárságról szóló terveket először az MVSZ vetette fel 1999-ben, s szerette volna elfogadtatni az Orbán-kormánnyal. A Fidesz vezette kabinet azonban az uniós csatlakozás finisében semmi olyan kezdeményezést nem támogatott, amelyről úgy találta, hogy veszélyeztethetné az ország EU-tagságát, ezért inkább a státustörvényt alkották meg (HVG, 2000. december 16.). Az MVSZ akkor komoly támogatást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) azzal, hogy a szervezet aláírásgyűjtő kampányt szervezett a külhoni állampolgárságért. 2000 októberében Markó Béla, az RMDSZ elnöke 80 ezer összegyűlt aláírásról számolt be Orbán Viktorral való találkozóján, s a romániai magyarság igényeként kérte a külhoni állampolgárság jogszabályba öntését. Az akkori miniszterelnök elvi szinten támogatásáról biztosította az ötletet, ám a megoldást nem tartotta időszerűnek. Ezután nem sokkal Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke az Országgyűlés külügyi bizottságában ismertethette az általuk készített tervezetet, ám végül mindenütt elutasításra találtak.

Kapóra jött viszont ez az elképzelés azután, hogy sikeres lett az MVSZ-nek a teljes jogú magyar állampolgárság megadására kezdeményezett aláírásgyűjtése, s ki kellett írni a népszavazást. Tavaly novemberben hirtelen a Gyurcsány-kormány vette elő ezt az ötletet (HVG, 2004. november 20.), bár egyelőre csak az úgynevezett külhoni útlevéllel kecsegtette a határon túli magyarokat, azt óvakodott kimondani, hogy mindez az állampolgárság valamilyen fajtájának biztosítása nélkül nemigen lehetséges. Hiller István MSZP-elnök nem sokkal ezután felvetette, hogy nemzetpolgárság néven kellene új jogi státust alkotni, s ahhoz kötni az útlevelet, s ennek a jogi kereteinek kidolgozása bekerült Gyurcsány Ferenc januárban meghirdetett ötpontos nemzetpolitikai programjába is.

Eredetileg a kormány az igazságügyi tárcára ruházta annak feladatát, hogy a nemzetpolgárság státusát jogilag megfogalmazza. Információink szerint e munka meg is kezdődött, ám a felelősséget Gyurcsány március végén Avarkeszi Dezső miniszterelnöki megbízottra, MSZP-képviselőre ruházta, akinek szeptember végére kell elkészülnie a munkával. Avarkeszi lesz a koordinátor: a munkát továbbra is a tárcák végzik, míg a megbízott fő feladata a végső formába öntés mellett a határon túli és a magyarországi pártokkal való egyeztetés lesz.

© Túry Gergely

A kormány mindenféleképpen szeretné betartani ígéretét, hogy a határon túli magyarokat "európai útlevélhez" juttassa. Eddig három elképzelés körvonalazódott kormányzati berkekben ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint a jelenleg már az Országgyűlés előtt lévő, nemzeti vízumról szóló javaslat (HVG, 2005. április 16.) továbbfejlesztése lenne a megoldás. Az EU ugyanis 2001-ben olyan döntést hozott, hogy a schengeni értelemben vett nemzeti vízummal - azaz csak egy ország területére szóló beutazási engedéllyel - rendelkezők ezt hagyományos turistavízumként felhasználhatják az EU más országainak területén is, de ehhez persze előzetesen meg kell állapodni a tagállamokkal. Egy másik ötlet egy újabb, a magyarigazolványhoz hasonló dokumentum megalkotásáról szól, amit a "nemzeti összetartozás úti okmányának" hívnának.

A legnépszerűbbnek látszó elképzelés az MVSZ régi ötletét melegíti fel: külhoni magyar útlevelet kiadni korlátozott állampolgári jogokkal. A részletek még nem ismeretesek, szakértők egyelőre azt térképezik fel, milyen hasznosítható európai megoldások léteznek, s ezért várhatóan május végén lesz majd kormánydöntés arról, melyik változat kidolgozását kezdik meg.

Ha az állampolgársági rendszerhez nyúlnak hozzá, akkor azt kétszintűvé kell alakítani. Az MVSZ egykori elképzelését alapul véve a második szinthez eltérő jogok és kötelezettségek járnának: az útlevél és a munkavállalási engedély igen, s valószínűleg - a befizetésektől függően - valamiféle egészségügyi ellátás is. A külhoniaknak nem járnának viszont a másokat állampolgári jogon megillető szociális ellátások, és nem lenne választójoguk sem. Bár ez utóbbi ellentmondásos helyzetet teremthetne, az önkormányzati választásokon ugyanis jelenleg szavazhatnak a letelepedési engedéllyel rendelkezők, s különös lenne ebből a jogból az állampolgárság egy fajtájával rendelkezőket kizárni. Az viszont biztosra vehető, hogy a kormánykoalíció nem terjeszt be olyan javaslatot, amely a parlamenti választásokon is lehetővé tenné a külhoni útlevéllel rendelkezők részvételét.

A külhoni magyar állampolgárság megoldhatná egy, a határoktól messze élő kis közösség, a lettországi magyarok problémáit is, igaz, ők elsősorban "saját országuk" állampolgárságára vágynak - egyelőre hiába. A mintegy háromszáz főből álló kis kolónia közel kétharmada jelenleg hontalan, Riga ugyanis az 1940 - a szovjet bevonulás - után beköltözködőknek nem hajlandó automatikusan állampolgárságot adni. Ez főleg a több százezres orosz kisebbség miatt van így, ám ennek a sérelmi politikának a levét isszák a főleg Kárpátaljáról származó magyarok is. Lett állampolgárságot szerezni csak egy vizsga letétele után lehet, s ennek része a lett nyelv ismerete is, a magyarok viszont az oroszt használják, hiszen a szovjet időkben, amikor odakerültek, az is elég volt ahhoz, hogy megértessék magukat.

Hontalan útlevéllel viszont csak nagy nehézségekkel tudnak utazni, mindenhova, így Magyarországra is vízumot kell szerezniük (Lettországban nincs magyar külképviselet), sőt ha autóval jönnek, akkor ehhez még lengyel és szlovák engedély is kell. A lett állampolgársági politika a magyarok révén is nemsokára az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhet, Hegyi Gyula (MSZP) ugyanis felkarolta ügyüket. A balti államot azonban a csatlakozási tárgyalások során sem sikerült e kérdésben meghátrálásra kényszeríteni, így nem kizárt, hogy az ottani magyarok előbb juthatnak magyar, mint lett útlevélhez.

RIBA ISTVÁN