szerző:
EduPress
Tetszett a cikk?

Jó pénzért profi szakdolgozatírók készíthetik el az egyetemisták helyett a tanulmányokat lezáró munkát. Közokirathamisításnak számít-e a megrendelt szakdolgozat és hogyan büntetik? Az ATV Friderikusz Most című műsora a felsőoktatási "feketepiacon" megjelent új szolgáltatásnak járt utána.

Előfordul, egyesek szerint egyre gyakrabban, hogy az egyetemisták és fõiskolások olykor az egyszerűség kedvéért, máskor a sűrű vizsgaidõszak miatti szűk idõkeret okán fordulnak másokhoz segítségért, megírni a szakdolgozatot.

Az új feketepiaci szolgáltatással kapcsolatosan Dr. Ormos Zoltán, ügyvéd elmondta, kevés jogi eljárás indul. Szerzõi jogi tényállásba ugyanis nem ütközik, tehát bitorlás, szerzõi jogsértésrõl nem beszélhetünk. Előfordulhat azonban olyan eset, hogyha minden elemet konzervatívan értelmezünk, tényállás elemet és elkövetési módokat is, adott esetben közokirat hamisításnak minősülhet. Az egyetem olyan oklevelet ad ki amiben hamis tény szerepel. Ez bűntettnek minõsül, három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ.

Gergely Zsófia újságíró és egyetemi oktatót pár hónappal ezelõtt megkeresték, hogy írja meg valaki helyett a szakdolgozatát 150 ezer forintért. Elmondása szerint azért kezdett foglalkozni a témával, mert szinte nem volt olyan ismerõse, akinek a környezetében ne lett volna egy vagy adott esetben két-három olyan ember aki ilyen módon vett volna dolgozatot, vagy akár szakdolgozatot.

Puskás Gábor, végzett szociológus, jogász és most szolgáltatásszerűen vállal diplomamunka írást, a műsorban elmondta, nem főtevékenységben végzi az ipart. Állítása szerint az motiválja, hogy szeret könyvtárba járni tanulni. Így akár azt is lehet mondani, hogy fizetik a "képzését". "Szerinte akik szakdolgozatot íratnának, nem buta emberek, hogy képtelenek megírni, hanem dolgoznak, és ezért inkább megíratják.  

Dr. Dezsõ Tamás, az ELTE dékán helyettese nem hisz benne, hogy ez a műfaj sikeres lehet, hiszen a szabad témaválasztás igazából korlátozott, nem lehet megrendelni, hogy valami jó témát kapjunk. "Az ELTE nem kriminalizálja jellemzõ módon ezeket az eseteket, hanem fegyelmi szabályzatban fegyelmi hatáskörbe utalja. Ebbõl a szempontból, ami a gyakorlatot mutatja sokkal élõbb a plágiumvád, ott ahol tetten lehet érni a plagizáló diákot." - teszi hozzá.

Gergely Zsófia elmondta, két hallgató dolgozatában ugyanazon a szakon belül eltérõ témában voltak benne panelek, amit kiszúrtak az egyetemen. "A két hallgató lebukott, ennek ellenére nem lett ügy belõle itt sem" - mondta az oktató.

 

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!