A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola hétfőn tartotta a sztrájkot bevezető demonstrációját a Fővárosi Önkormányzat előtt. Az önkormányzat - az iskola információi szerint - bezáratja az idén 150 éves intézményt, ahol az 5 éves Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem is működik. Az iskola megszűnésével - mint azt Pécsi Ágnes, a szabadegyetem alapítója a hvg.hu-nak elmondta - 400 nappali tagozatos, 200 esti- és levelező tagozatos diák tanulása, valamint 60 tanár és technikai személyzet munkahelye válik bizonytalanná.

A tiltakozás igen népszerű formája az éhezés, annak ellenére, hogy eredményessége, a statisztikák alapján megkérdőjelezhető. Az elmúlt tíz évben tartott hasonló demonstrációk ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyik kirívó példa Barati Attila, Pácin polgármestere, aki orvosai tanácsára fejezte be az éhségsztrájkot, amelyet az árvízvédelmi fejlesztések elmaradása miatt kezdett el. Hiába volt a tét másfélmillió ember biztonsága, éhezése hatástalan maradt.

Nem bírta tovább két hétnél éhségsztrájkját az a mezőfalvi asszony sem, aki azért kezdett tiltakozó akciójába, mert úgy vélte, peres ügyében a bíróságok tévedéseket követtek el, ügyvédei pedig nem képviselték megfelelően. Pere szinte minden jogorvoslati fórumot megjárt, letelt a jogerős ítélet utáni ötéves elévülési idő is, egy adószakértőnek sikerült mégis jobb belátásra bírnia, hogy van kevésbé drasztikus megoldása is problémájának.

Rosszabbul végződött a négy lakásmaffia ellen tiltakozó esete, akik 44-75 napig tartó vegetálás után kórházba kerültek. Ők azután kezdtek sztrájkolni, hogy az ORFK kétségbe vonta a maffia létezését, miközben már akkor több száz polgári per volt folyamatban visszás ingatlanügyletek miatt.

A negatív statisztika azonban nem tántorította el a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola vezetőségét, amely úgy döntött, hogy - iskoláktól eddig szokatlan módon - nyilvános éhezésbe kezd az intézmény bezáratása ellen. Céljuk elsősorban a figyelemfelkeltés. Előzetes tervek szerint az önként jelentkezők, az iskola éveinek számával megegyező óraszámban, vagyis 150 órán keresztül csak folyadékot vesznek magukhoz. „Mivel a módszer gyerekekre különösen veszélyes, a 18 év alattiaknak megtiltjuk a részvételt” – mondta Varga Zsuzsanna igazgatóhelyettes. A 13. és 14. osztályos tanulók, a szülők, a tanárok orvosi felügyelet mellett, saját felelősségükre sztrájkolnak – tette hozzá. Varga Zsuzsanna bízik abban, hogy február végére tervezett végleges döntés előtt az önkormányzat oktatási bizottsága átgondolja az iskola megszüntetésével kapcsolatos intézkedést, s az uniós elvárásoknak nem egy 150 éve működő intézmény kárára próbál megfelelni.

A nyolcadik osztályos tanulóknak február 16-áig kell eljuttatni a jelentkezésüket a középiskolákba, amelyek közül huszonkettőt tervez megszüntetni a kormány július elsejével. Az EU-s szabályoknak megfelelően a fennmaradó intézményekben alapfokú képzés folyna. Az intézkedés állítólagos célja az iskolák kihasználtságának racionalizálása, az osztályok megtöltése, költséghatékonyság. Az átszervezés egyik ésszerű magyarázata, hogy több iskolának – köztük a szóban forgó Lengyel Gyulának is - többszázezres kifizetetlen számlái vannak, miközben az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények fenntartása 200-250 millió forintra is rúghat.

A költségeket csak részben állja az önkormányzat, a költségvetési normatívából és a szakképzési keretből finanszírozzák a hátralékot – reagált a költséghatékonysági érvekre az igazgatóhelyettes. A kifizetetlen számlákkal kapcsolatban pedig megjegyezte: nem csoda, ha egy távfűtéssel működő iskola - az előre nem tervezett gázáremelés miatt - 30-40 százalékkal megnövekedett rezsikiadásait nem képes egyszerre rendezni.

Az iskola megszüntetésével a tanulókat előreláthatólag egy közgazdasági szakközépiskolába helyeznék át, ahol kereskedő helyett könyvelőt, pénzügyi tanácsadót képeznének belőlük. A pedagógusok helyzete bizonytalanabb. Szeptembertől ugyanis 10 százalékkal megemelték a tanítók kötelező óraszámát, így a közgazdasági szakközépiskolában tanítók létszáma is elegendőnek bizonyul az órák megtartásához – magyarázta Varga Zsuzsanna. John Emese, az oktatási bizottság SZDSZ-es alelnöke részt vett a tegnapi demonstráción, és a helyszínen elhamarkodottnak minősítette az éhségsztrájk elkezdését, állítását azonban nem indokolta.