szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elsőfokú ítéletet hirdet ma a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.

A per előzménye, hogy 2005-ben, Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.

Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.

Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.

A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.

Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

III/III-as telefonregiszter 1989-ből

Mostanában válik világossá, hogy mennyire szerteágazó volt az állambiztonság rendszere: titkos hálózatok, a hálózaton kívüli kapcsolatok vagy a III. Főcsoportfőnökség operatív és titkos állománya. Ám - miközben a mezei halandónak évtizedeket kellett várni a telefonra - a III/III. Csoportfőnökség közvetlen vonalakkal rendelkezett a hivatalokhoz, határátkelőkhöz és pártszervezetekhez is. És mindig volt, aki a telefont felvette.

MTI/hvg.hu Itthon

Száznál több értelmiségi kiállt Szabó István mellett

A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. Jegyzetírónk szerint azonban kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy az akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István vasárnap már azt mondta: magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt.

Szellem

Szigorúan titkos tisztek

Egy állambiztonsággal foglalkozó kutató mintegy 5 ezerre becsüli a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnöksége által a rendszerváltás előtt foglalkoztatott szigorúan titkos állományú tisztek létszámát. A hálózat legkevésbé ismert csapatáról eddig csak szórványosan kerültek elő - olykor azért meglepő - adalékok.

Vélemény

Gervai kipakol: egy rágalomhadjárat anatómiája

„Nem személyes ellenszenv miatt lepleztem le Szabó Istvánt” – állítja a hvg.hu-nak adott interjújában Gervai András. A filmkritikus-történész szerint az ellene indult rágalomhadjárat hamis tényeken alapszik.

hvg.hu Itthon

Politikusok, akik az állambiztonsági jelentéseket kapták

Az "ügynökkérdés" egyik vetülete, hogy derüljön ki végre, kik kaptak az állambiztonság jelentéseiből. A kérdés korántsem annyira "fogas", mint azt keserű nyilatkozatok sejtetik. Valójában mára jól körülhatárolható, hogy kik kaptak a BM és a kebelén belül működő állambiztonsági szervek szigorúan titkos információs jelentéseiből. A hvg.hu összeállítása azt mutatja be, hogy az állampárti vezetők közül ki mit kapott, hogyan nézett ki az "olvasó mozgalom".

hvg.hu Itthon

Állambiztonsági tisztek listája (1956-1989)

A hvg.hu korábban közölte a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989-es központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát. A mostani névsor 1000 nevet sorol fel, rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával, ők 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Nevük már korábban megjelent történészi publikációkban.