Lánczi András emlékeztetett arra, hogy a polgári engedetlenség résztvevői a fennálló törvényekkel szemben próbálnak érvényesíteni valamit, nem pusztán jogi kategóriákban gondolkodnak, hanem összekapcsolják a politikát és az erkölcsöt. Úgy gondolják, hogy a hatályos törvényeken túl van még egy magasabb törvény, a természetjog. A kérdés az, hogy élhetnek-e az emberek alapvető polgári jogaikkal, a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezés jogával. Ezeket nem az alkotmány, nem egy politikai osztály „adta meg”, hanem a természetjogban gyökereznek. Ezen alapszik a nyugati demokrácia - mondta Lánczi András az InfoRádiónak.

Arról szól a dolog, hogy milyen alapokon nyugszik a magyar demokrácia. Hogy vajon egy többségi elven megválasztott politikus bármit megtehet, ha a többségi elvre hivatkozik, vagy vannak egyéb korlátai is a hatalomgyakorlásnak. Például az, hogy ha egy politikus, közszereplő, köztisztviselő kapitális, durva hibákat követ el, bár jogilag nem köteles lemondani, de  erkölcsi értelemben, mint ahogy az Nyugaton gyakran előfordul, ezt a tisztességes megoldást választja. Az alapvető probléma nem oldódott meg tavaly ősz óta, ez tartja napirenden az elégedetlenséget. A kordonbontás része egy politikai játszmának, inkább szimbolikus jelentősége van - tette hozzá Lánczi.

Majd kifejtette: két malomban őrölnek azok, akik egyfelöl csupán jogi problémát látnak a dolog mögött, és azok, akik sokkal szélesebben, felelősség, erkölcs, politika viszonyát hangsúlyozzák. A Fidesz megítélése attól függ majd, hogy a média, a véleményformáló médiaértelmiség miként foglal állást. Az első elemzések azt állítják, hogy a kordonbontás lerombolja a Fidesz elmúlt hónapokban felépített békés stratégiáját, szembe megy a párt által egy hete rendezett igazságosság konferencia tartalmával is. Az én olvasatomban viszont annak a kiteljesítése: a polgári jogokért való kiállás az igazságosság melletti kiállás – mondta Lánczi András.