A törvényjavaslatról a Népszabadság szerdai számában közölt cikk szerint "egy kiskapu bezárul" (...) "nem lehetne többé visszaélni a menedékjoggal" (...) "a külföldiek legfeljebb két alkalommal kérhetnék a menekültstátus megadását, utána kiutasíthatnák őket". A javaslat miniszteri indoklása azt tartalmazza, hogy a felülvizsgálat az európai uniós kötelezettségek, illetve az utóbbi évek tapasztalatai miatt vált szükségessé.

A törvényjavaslat szerint Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés miatti üldöztetése, vagy az üldöztetéstől való megalapozott félelme okán származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országa védelmét igénybe venni. Az elismerés kérdésében kétség esetén az elismerést kérő javára kell dönteni - olvasható a szövegben. A kérelmező a kérelem benyújtásától a menekültügyi eljárás jogerős lezárásáig ellátásra, támogatásra és szállásra jogosult. Az elismerést kérő a menekültügyi eljárás során köteles tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, képmásának, továbbá 14. életévét betöltött külföldi esetén ujjlenyomatának rögzítését.

A törvényjavaslat szerint az ujjnyomat rögzítésének és tárolásának célja a kérelmező azonosítása, és annak megállapítása, hogy a kérelmet többször benyújtották-e már. A menekültügyi eljárásban részt vesz szakhatóságként a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Külön szabályok vonatkoznak a repülőtéri eljárásra, amikor is a repülőtéri tranzit területén lévő szálláshelyen helyezik el a kérelmezőt, és az előzetes vizsgálati eljárást nyolc napon belül lefolytatják. A törvényjavaslat megkülönbözteti a menedékes státust, amely a menekülők tömeges beáramlása esetén egyszerűsített eljárást tesz lehetővé.

A menekültek ügyében két szakaszra bomlik az eljárás az előzetes vizsgálódás célja, hogy kizárja az eleve elfogadhatatlan kérelmeket, például ha valaki egy másik uniós érkezett Magyarországra, csak ezután következne az érdemi eljárás. A menekülti jogállás megszűnik többek között akkor, ha az érintett a menekültügyi eljárás során lényeges tényt elhallgatott, vagy erre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis dokumentumokat használt fel, továbbá, ha jogerősen ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélik.

Tilos visszaküldeni az elismerését kérőt, ha faji, vallási, nemzeti okok, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés miatt üldöztetésnek, halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs biztonságos harmadik ország, amely befogadja. Ha a kérelmező két kérelmét már jogerősen elutasították, és nem vonatkozik rá a visszaküldési tilalom, akkor az újabb kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya az országelhagyási kötelezettség teljesítésére, illetve a kiutasítás végrehajtására.  

A törvényjavaslat megkülönbözteti a menedékes státust, amely a menekülők tömeges beáramlása esetén egyszerűsített eljárást tesz lehetővé. A menekültek ügyében két szakaszra bomlik az eljárás: az előzetes vizsgálódás célja, hogy kizárja az elfogadhatatlan kérelmeket, csak ezután következik az érdemi eljárás. A menedékjogról szóló törvényjavaslat a parlamenti bizottsági vitákra vár, elfogadásához a parlament kétharmados többségére van szükség.