Az agrártárca irányítója elmondta: az élelmiszerek ára a kedvezőtlen időjárás miatt rendkívüli mértékben emelkedett, és azért is, mert Kína és India, mint nagyfogyasztók, beléptek a világpiacra. A miniszter szerint a magyar élelmiszerárakat több módos is lehet mérsékelni, például ha egyes termékek áfáját csökkentik,
továbbá az állattenyésztők költségeit mérséklik, valamint az állam gabonát vásárol fel az állattenyésztők terheinek enyhítése érdekében. 
   
Gráf József ugyanakkor hangoztatta, hogy az állami közbelépésre csak akkor van szükség, ha az élelmiszerek áremelkedése átlagosan meghaladja a 20 százalékot. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az áremelkedés a 20 százalékot nem lépi túl. Azért készített programot három változatban, hogy közbe lehessen avatkozni, amennyiben szükséges. 
   
Gráf József közölte: közte és a pénzügyminiszter között nincs elvi ellentét abban, hogy a túlzott élelmiszerár-emelkedést meg kell akadályozni. Csupán gyakorlati kérdésekben kell egyeztetni a két tárca között - tette hozzá. A miniszter részletekről nem beszélt, de utalt arra, hogy például lehetségesnek tartja a tőkehús áfájának 5 százalékra  csökkentését, továbbá az állattenyésztők költségeinek 15-20 százalékos mérséklését. Ez utóbbi esetben csökkentenék az állategészségügyi költségeket, valamint a takarmányvásárláshoz középlejáratú hitelt biztosítanának az állattartóknak. 
   
Gráf József beszélt arról is, hogy az állam a múlt héten már vásárolt az európai uniós intervenciós készletből mintegy 100 ezer tonna kukoricát nem egészen 200 eurós tonnánkénti áron. Emellett a sertéstartók is vettek 140 ezer tonnát. Az agrártárca irányítója megemlítette, hogy még mintegy 200 ezer tonna kukoricát szeretnének vásárolni. A magyar raktárakban még 900 ezer tonna körüli intervenciós kukoricát tárolnak.