Tölgyessy Péter © Szegő Péter

A mostani gazdasági válságról az SZDSZ második elnöke és első frakcióvezetője úgy vélte: nonszensz volt az a – közelmúltig váltig hangoztatott – vélekedés, hogy Magyarországra nem gyűrűzik be. Tölgyessy szerint még nem tudható, hogy mi lesz a válság végkimenete. Az optimista forgatókönyv szerint az egész másfél év alatt lecseng, a pesszimista szerint két-három lázas és akár tíz-tizenöt lábadozó év is eltelhet a végéig. Utóbbi esetben évekig két-három százalékos gazdasági csökkenésben – és ami ezzel jár: érezhető jövedelemcsökkenésben, a munkanélküliség növekedésében – is részünk lehet. A politikai elemző szerint a költségvetés szempontjából jobb a pesszimista forgatókönyvre készülni. A válság okait Tölgyessy többek között a fejlődés ciklikus mivoltában, illetve abban látja, hogy a világgazdaság mindmáig nem dolgozta föl a nagyon termelékeny Kína és India jelenlétét.

Magyarország rendkívüli gazdasági sebezhetőségét az elemző azzal magyarázza, hogy eleve rendkívül nagy volt az eladósodása az országnak, egy főre nézve nagyobb volt, mint Lengyelországnak. Az adósságállomány 2001 végéig csökkent, azóta ismét nő. „Emiatt kikezdhetőek vagyunk, nincs túl nagy bizalom Magyarország iránt” – tette hozzá Tölgyessy.

Magyarországon hideg polgárháború folyik – véli a volt politikus. A két nagy tábor úgy érezte, hogy a saját választási győzelme mindent megér, teljesen megvalósíthatatlan dolgok ígérgetését is. 2001 nyarán elkezdődött a költekezés. A baloldal ekkor populista és megalapozatlan dolgokat ígért, ráadásul ezeket 2002-ben nagyjából be is tartotta: négyszázalékos gazdasági növekedés mellett huszonkét százalékkal nőttek a bérek. Ez a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb hibája volt.

Medgyessy Péter bukása után nyilvánvaló volt, hogy amennyiben Gyurcsány Ferenc – aki Tölgyessy szerint sok tekintetben az első olyan baloldali politikus, aki nem az apparátus embere – fölhagy az osztogatással, akkor 2006-ban megbukik. „A baloldali közegben evidencia volt, hogy egy dolgot nem lehet soha megcsinálni: átengedni a hatalmat Orbán Viktornak, mert Orbán Viktor szörnyeteg.” Az MSZP 2006-os választási győzelme tehát – Orbán Viktor kétségtelen hibái mellett – az addigi osztogatásnak és a mindent fölülmúló választási ígéreteknek volt köszönhető.

Az elemző szerint a 2006-os győzelem után a kormányfő rendbe akarta tenni a gazdaságot, részben radikális megszorításokkal, részben nagyszabású reformokkal. Gyurcsány úgy tervezte, hogy 2008-ra az ország túl lesz a nehezén és 2010-ben az MSZP az ő vezetésével megnyeri a választásokat. De – amellett, hogy Gyurcsány minden idők legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett – a reformokból csak szilánkok, részelemek valósultak meg, s a népszavazás a végső bukást jelentette. „Ezekben a kérdésekben nem lett volna szabad népszavazást kiírni” – vélte Tölgyessy.

„Nem attól lesz egy párt a kormánytöbbség része, hogy ott csücsül a kormányban. Az is elég ehhez, ha állandóan együtt szavaz a kormánnyal. Márpedig az SZDSZ április óta a kormány fontosabb javaslatait megszavazta az Országgyűlésben” – fogalmazott az SZDSZ-nek a kormányból való kivonulásáról a párt egykori elnöke.

Tölgyessy szerint közjogilag két tiszta megoldás létezhetett volna akkor, amikor az SZDSZ kivált a kormányból: vagy a szocialisták biztosítják valahogy – például egy külső támogatásról szóló szerződéssel – a kormánytöbbséget, vagy az előrehozott választások. Tölgyessy úgy látja, hogy az SZDSZ a legrosszabbat tette: mindmáig nem tudott dönteni e két megoldás között és közben kicsúszott a lába alól a talaj. „Saját értelmiségi háttere húzta ki alóla a szőnyeget” – tette hozzá.

Ebbe a helyzetbe „hirtelen belerontott” a nemzetközi válság. A kormányfő még a nemzeti csúcs előtt néhány nappal is azt ismételgette, hogy az eredeti költségvetési tervezet tartható lesz. Ez eleve irreális volt. A nemzeti csúcson, „ahogy azt Gyurcsány Ferenc megcsinálta”, lehetetlen volt megállapodást kötni. Mindkét fél megerősödött abbéli hitében, hogy a másik „polgárháborús uszító”.

Az elemző valószínűnek tartja, hogy a költségvetést az Országgyűlés megszavazza, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad és készülhet következő csatájára. Gyurcsány szeretne miniszterelnök maradni a 2010-es választásokig, egy vereség esetén pedig – akárcsak Orbán 2002-ben és 2006-ban – pártelnökként kíván készülni a későbbi revánsra.

Az elkövetkezendő másfél évben folytatódni fog a hideg polgárháború – jósolja Tölgyessy. Szerinte illúzió az előrehozott választásokban bízni, még ha az országnak az is lenne jó. „A demokrácia lényege, hogy elfogadjuk a politikai ellenfelet a hatalomban. Aki erre nem képes, az bármennyire is az emberi jogok védelmezője, nem demokrata” – szögezte le egy kérdésre válaszolva a Budai Liberális Klub vendége.

A hvg.hu-nak a nacionalista radikálisok esélyeiről szólva, Tölgyessy Péter elmodta: Orbán célja ugyanaz, mint ami Antallnak volt anno: a tőle jobbra állókat kiszorítani az Országgyűlésből. Ez a politikai magatartás először a baloldalon jelent meg, amikor az MSZP mindent megtett azért, hogy az MSZMP 1990-ben ne váljék parlamenti párttá. Az elemző szerint van esélye – még ha kicsiny is - hogy a nacionalista radikálisok 2010-ben parlamenti erővé váljanak. Elképzelhető, hogy a Jobbik listavezetője, Morvai Krisztina 2009 nyarán bejut az Európai Parlamentbe. Ha igen, az növeli a Jobbik 2010-es esélyeit. Ha nem, az a Jobbik politikai végét jelentheti.

Tölgyessy Péter szerint nem valószínű, hogy a 2010-es választásokon Gyurcsány Ferenc ismét nyer, de az sem, hogy a Fidesz megszerzi a mandátumok több mint kétharmadát. Ami egy új, szabadelvű párt megjelenésének esélyeit illeti, egyelőre ennek aligha lenne komolyabb támogatása. Ám a helyzet változásával egy teljesen új centrumpárt még idővel létrejöhet. Ugyanakkor határozottan elutasította, hogy egy ilyen párt működésében részt vegyen. „Véglegesen befejeztem politikai pályafutásom. Igazán kedvvel 1989-ben, legfeljebb 1990 őszéig politizáltam, 1992 novemberétől - ahogy egyik ismerősöm találóan megjegyezte - a Köztársaság tartalékába kerültem, és ott maradtam 2006-ig. Túlságosan is sokáig. Egyáltalán nem vágyom vissza a politikába.” Tölgyessy nem kívánt felelni arra a kérdésre, hogy kire szavazna egy most vasárnapi választáson: „Politikai elemzői munkámmal összeférhetetlen lenne válaszolni.”

Szegő Péter