Rudi Zoltán. Elnöki mandátuma márciusban lejárt, másik székbe ült.  © Müller Judit

2008 az építkezés éve lesz – mondta Rudi Zoltán, exelnök, a Magyar Televízió (MTV) tavalyi, évzáró értekezletén. 2008 az elnökválasztási huzavona éve is volt – egészíthetnénk ki idestova egy év távlatából a korábbi jóslatot.

4 kiírt, 3 lefutott, 1 folyamatban lévő pályázat, 52 átvett pályázati dokumentációs csomag, 22 benyújtott, s egyben érvényes jelentkezés, tíz plusz négy elnökségi tag egy sokszorosan döntésképtelen kuratóriumban, két bírósági felszólítás és egy kilenc hónapja fejetlen köztelevízió – ez az elmúlt egy év egyenlege az MTV-nél, és még koránt sincs vége.

A Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál betelt a pohár, s már nem először. A harmadik sikertelen pályázatot követően, novemberben kelt végzésében már másodjára szólította fel a tévétársaságot, hogy állítsa helyre a törvényes működést, azaz válasszon vezető tisztségviselőt. Az MTV ellen a Legfőbb Ügyészség kezdeményezett eljárást, hivatkozva arra, hogy bár a korábbi elnök megbízatása 2008. március 4-én lejárt, a közgyűlés jogosítványait gyakorló kuratórium törvényi kötelezettségeit megszegve azóta sem választotta meg annak utódját.

A bíróság júniusban egyszer már felszólította a közmédiumot, vagyis az annak felügyeletét ellátó közalapítványt, hogy cselekedjen, mert működése elnök nélkül jogellenes. Az MTV képviselője szeptemberben kérte a kérelem elutasítását, mondván a közalapítványra nem vonatkozik a „cégtörvény”, és – szerinte - a kuratórium elnöksége maradéktalanul eleget tett a médiatörvény előírásainak. A bíróság ezt másképp látja, legutóbbi végzésében 30 napot adott a közalapítvány kuratóriumának arra, hogy rendet tegyen, ellenkező esetben a kiszabott bírság akár 10 millió forintra is rúghat, sőt a törvény szerint a cégbíróság akár megszűntnek is nyilváníthatja a társaságot, azaz ez esetben az MTV Zrt-t.

A MTV Közalapítvány Kuratóriuma még 2007 októberében döntött arról, hogy a köztévé korábbi elnöke, Rudi Zoltán nem újrázhat posztján, a tisztség betöltésére pályázatot írnak ki. Bár a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény értelmében az MTV Zrt. elnökének megbízatása egy alkalommal nyilvános versenyeztetés nélkül meghosszabbítható lett volna. Erre ezidáig egyetlen alkalommal került sor, amikor Cselényi László, a DUNA TV jelenlegi elnökének februárban lejáró mandátumát 2008 szeptember végén újabb 4 évre megújították. Az MTV kuratóriumának (akkor még) 10 tagú elnöksége nem adta meg ezt a sanszot Rudinak, az egyetlen olyan tévéelnöknek, aki a 1996 évi médiatörvény hatályba lépése óta teljes mértékben kitöltötte mandátumát.

Az MTV első emberét négy évre választják pályázati úton, melyet az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége írhat ki. A jelentkezők közül a tíz fős testület kétharmados többséget igénylő voksolással állít jelöltet, akit aztán - azonos szavazataránnyal - a társadalmi szervezetek delegáltjaival is kiegészült ún. nagykuratórium választhat elnökké.

Utóbbi voksolásra a több mint egy éve tartó huzavona alatt még nem kerülhetett sor, ugyanis a tíz, majd később tizennégy pártdelegáltat számláló kuratóriumi elnökség három kiírt pályázattal a háta mögött sem jutott el a jelöltállításig.

A kuratóriumi elnökség jelölési kísérletei szépen megkomponált közjátékok mentén fulladtak sorozatos kudarcba. Az első pályázatot tavaly novemberben írta ki az akkor még tíztagú testület. A 120.000 forintért vihető pályázati csomagot hatan vásárolták meg, akik közül végül hárman léptek ténylegesen színre. Rudi Zoltán mellett Hammer Ferenc médiakutató és korábban az MTV mellett más kereskedelmi csatornánál is vezető tisztségeket betöltő Szabó Stein Imre szállt versenybe az elnöki székért. Az ellenzéki pártdelegáltak öt fős csoportja már egy nappal a kuratóriumi elnökség jelölő ülése előtt tudatta, egyik indulót sem támogatják, mondván, hogy a személyes meghallgatás során számukra lényegi kérdésekre nem kaptak választ a jelentkezőktől.

Kozák Márton, SZDSZ-küldött szerint az ellenzéki elnökségi tagok magatartása ellentmond a pályázati eljárás rendjének, hiszen egy tenderen menet közben nem szokás új kritériumokat támasztani. Ez sem változtat azon, hogy a február közepén megtartott szavazás végül mindössze két érvényes vokssal, eredménytelenül zárult. Ekkor már tisztán látszott, hogy mivel Rudi mandátuma március elején lejár, egy időre elnök nélkül marad az MTV. Kozák fel is vetette aggályait egy esetleges interregnum veszélyeire, és emlékeztetett rá, hogy a tévészékház költözése és a médiatörvény kilátásba helyezett átalakítása miatt egyre nehezebbé válhat majd vezetőt választani a köztévé élére.

A kuratórium elnöksége február végén - jobb híján - kiírta újabb pályázatát. Nem is tehetett másként, hiszen a médiatörvény szerint sikertelen jelölési kísérlet esetén ha a testület nem tud vagy nem akar újabb tendert kiírni, fel kell oszlatnia magát, és tagjai később nem jelölhetők újra. A fenyegető kötelezettség eszerint tehát nem több, mint megismételni a pályázati felhívást. Mi sem egyszerűbb. Nemhiába, hogy noha általában nem sikerül első körben elnököt jelölni, az csupán egyszer fordult elő, hogy a kuratórium önként feloszlatta magát.

A második körben már jóval többen kacérkodtak az MTV-elnöki pozíció gondolatával mint először, a pályázati dokumentációs pakkot tizenhárman vásárolták meg, hatan be is nyújtották elképzeléseiket. Ismét az indulók között volt az elnöki székéből időközben felállni kényszerülő Rudi Zoltán, aki gondoskodott róla, hogy a pályázat eredményére várva se unatkozzon, új asztaláért nem is kellett messzire mennie. A köztévé Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóságát ő maga hozta létre még március 1-jén, mondhatni sebtiben, három nappal a mandátum lejárta előtt. Két nap múlva, március 3-án kinevezte Medveczky Balázst az MTV alelnökének, majd március 4-én leköszönt elnöki posztjáról. Egy napra rá pedig jó tett helyében jót várj alapon, már Medveczky nevezte ki Rudit a még gőzölgő igazgatóság élére.

Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége (zárójelben a delegáló párttal)

Czeglédi László elnök (MSZP) Balogh László elnökhelyettes (KDNP) elnökségi tagok:   Bereczky Lóránd (MSZP) Bölcskei Károly (MSZP) Csernus János (MDF) Farkasné, Gábor Alice (MSZP) Fehér Zsuzsa (MSZP) Hábetler Helga (MSZP) Kozák Márton (SZDSZ) Madaras Péter  (MSZP) Rajk László (SZDSZ) Szabó László (Fidesz) Szabó Tibor (Fidesz) Ugron Gáspár (Fidesz)

A korábbi tévéelnök mellett a második körben újrapróbálkozott Hamer és Szabó Stein is, mellettük Havasi János, a határon túli szerkesztőség vezetője, Marcsa Attila, a műszaki egyetem tudományos munkatársa. Székely Ferenc, korábbi MTV-s is kacérkodott az elnökké válás gondolatával. A jelentkezők bővülő körét tekintve ezúttal talán sikerülhetett is volna jelöltet állítani, ám az MSZP és az SZDSZ közti áprilisi kenyértörés egy újabb sikertelen kísérletet valószínűsített. Mivel az SZDSZ kivált a koalícióból, a kuratóriumban a kormányoldal és az ellenzék delegáltjainak aránya utóbbi javára felborult, így az MSZP nyomban kezdeményezte a közmédiumok kuratóriumi elnökségének szocialista küldöttekkel való kiegészítését. Az Országgyűlés május 26-án szavazott az új kurátorokról.

Az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége viszont még ez előtt, május 23-án tartotta jelöltállító ülését, úgy tűnt tehát, hogy a kiegészülő kuratórium lemarad az elnökjelölésről. Két nappal a tanácskozás előtt Szabó László nyilvánosságra hozta a Fidesz és a KDNP delegáltjai által támogatott jelölt (Havasi János) nevét, melyre válaszképp sem az SZDSZ, sem az MSZP küldöttei nem jelentek meg a jelölő ülésen, ami ily módon megint nem hozhatott eredményt. Nem meglepő módon mindkét oldal a másikat vádolta azzal, hogy szándékosan bojkottálja az elnökjelölést. Tény, hogy a megismételt tanácskozáson, egy héttel később, már az újabb szocialista delegáltakkal kiegészült kuratóriumi elnökség voksolt a jelöltekre, igaz akkor is sikertelenül, Székely Ferenc kilenc begyűjtött szavazata, eggyel kevesebb volt, mint ami a kétharmados többséghez szükséges lett volna, Havasi Jánosra pedig csupán négyen voksoltak.

A MTV filmje elnök nélkül is forgott tovább, a történelem pedig rövid időn belül harmadjára ismételte önmagát, amikor a 14 tagú kuratóriumi elnökség június első napjaiban ismét pályázati felhívást tett közzé.

A kiírásban  menetközben nem sok változás történt, legalábbis, ami a jelöltekkel szembeni elvárásokat illeti. Az egyetlen módosítás talán az, hogy míg az első körben jelentkezőktől két idegen nyelv ismeretét várták el, a későbbi kiírásban már csak az angol nyelvtudás szerepelt kritériumként.

Valószínűsíthetően nem ez indokolja, hogy a harmadik körre többeknek megjött az önbizalma, látványosan megnőtt az elnöki posztra jelentkezők száma. A jelentkezési csomagot 17-en vették át. A grémium pedig már tizenhárom pályázóból választhatta ki a legalkalmasabbat. A harmadik procedúra keretében a sokadik körüket futó, kitartó jelöltek, Rudi, Szabó Stein, Havasi, Székely mellett a MTV Közalapítvány honlapja szerint ringbe szállt Baló György, Dobrányi Tamás, Kert Attila, Komlós András és Pehi László is. Lapértesülések szerint pedig Szinetár Miklós, Pálffy István és Zelles Sándor szintén megmérettette magát. A nagyfokú érdeklődés mit sem változtatott a jelölési kísérlet lassan megszokottá vált forgatókönyvén, a legszélesebb körben támogatott induló, Székely Ferenc hét szavazata sem érte el az eredményes jelöléshez szükséges kétharmados többséget, így a jelölésre képtelen 14 tagú delegáció október közepén kiírta immáron negyedik pályázatát.

Az elbírálás legfrissebb határideje 2009. január 18. Balogh László kurátor pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta,  örvendetes hír, hogy tizenhatan vették át a pályázati dokumentációs csomagot, ugyanis reményei szerint ennyi jelentkező közül már lesz olyan, akinek a többség is bizalmat tud szavazni ahhoz, hogy korszerű köztévét csináljon.

A kérdés már csak az, hogy a közpénzből fizetett kuratóriumi elnökségnek ki és meddig szavaz még bizalmat? Igaz, a "doboz" elnök nélkül is szól.

Benkő Eszter