A közlemény szerint Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettese - akinek megbízatása április 1-én lejár - március 17-ei előterjesztésében tett javaslatot Sólyom Lászlónak, hogy nevezze ki Zanathy János legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének.

A köztársasági elnök az alkotmány alapján azonban úgy ítélte meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének kinevezésére kizárólag a LB elnöke jogosult javaslatot tenni. Mivel ilyen hatásköre a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének nincs, a köztársasági elnöknek a kinevezést meg kellett tagadnia - írta közleményében a KeH.

Az elnöki hivatal szerint ezért az előterjesztésben szereplő személyi javaslatot, illetve a mellékelt pályázatot Sólyom érdemben nem is vizsgálta. Az államfő döntése részletes indokolásáról csütörtökön levélben tájékoztatta Kaposvárit.

A levélben - amely a KeH honlapján olvasható - Sólyom azt írta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére a lehető legrövidebb időn belül jelölést tesz, és reméli, hogy az Országgyűlésnek mihamarabb sikerül megválasztania a főbírót.

Sólyom a levélben megköszönte Kaposvári Bertalan elnökhelyettesi munkáját, és különösen az elmúlt hónapokban végzett tevékenységét, amióta betöltetlen a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége.

A Legfelsőbb Bíróságnak tavaly június 24-e óta nincs elnöke, Lomnici Zoltán hatéves mandátuma akkor járt le. Az elnöki jogkört törvényi felhatalmazás alapján az elnökhelyettes, Kaposvári Bertalan gyakorolja, neki azonban áprilisban nyugdíjba kell vonulnia, mivel betölti 70. életévét.

Sólyom főbíró-jelöltjeit eddig háromszor utasította el az Országgyűlés. Az első jelölt, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a kétharmados szavazattöbbséget, ahogyan Havasiné Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla vezetője sem, akit először decemberben, majd újrajelölése után, március 9-én ismét nem támogatott a parlament.