szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ellenszavazat nélkül Gyarmati Györgyöt javasolta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatói posztjára az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői budapesti ülésén; Gyarmati György eddig hét éven keresztül töltötte be ezt a funkciót.

Simicskó István, a testület elnöke elmondta: Katona Bélának, az Országgyűlés elnökének döntése alapján a három jelölt közül kizárólag Gyarmati Györgyöt hallgatták meg. Gyarmati György a bizottság előtt kiemelte: elsődleges fontosságúnak tartja az állampolgári információs kárpótlás folytatását. Az ÁBTL 60 millió oldalnyi iratából erre akkor lesz lehetőség, ha minél több személyről szóló adatot összegyűjtenek, azonosítanak.

Megemlítette, hogy mintegy 1 millió emberről van információjuk, ez a későbbiekben 20 százalékkal bővülhet a feldolgozás, illetve a további iratok átvétele során. Adatbázisukat 140 témacsoportban, 600 altémában rendszerezik, ezzel lehet majd megteremteni az egyéni és a társadalmi információs kárpótlást, illetve a tudományos kutatást. Megítélése szerint "a politikai diskurzustól minél távolabb kell tartani az ÁBTL-t".

Gyarmati György arról is szólt, hogy a levéltár infrastruktúrája, létszáma behatárolt más volt szocialista országok hasonló intézményeihez képest. A költségvetésnek a fejlesztésekre nagyobb lehetőséget kellene adnia - mutatott rá.

Mécs Imre (MSZP) az iratok digitalizálásáról és az anyagok számítógépre viteléről, valamint az iratmegsemmisítések történetének kutatásáról érdeklődött. Demeter Ervin (Fidesz) megállapította: az iratnyilvánossággal kapcsolatban van egyfajta társadalmi elégedetlenség, szerinte ezen a téren jogalkotási feladatok előtt állnak.

Gyarmati György válaszában elmondta: 150 millió forintos pályázati pénzt nyertek digitalizálásra, így hetente 10 ezer oldalt dolgoznak fel. Hozzátette: 100 ezres nagyságrendű iratoldal már most is hozzáférhető honlapjukon, és ez valószínűleg a milliós tételhez lesz közel két év múlva. Az állampolgári személyiségi jogokat ugyanakkor szem előtt kell tartani - hangsúlyozta.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a kutatók most is korlátozás nélkül tevékenykedhetnek náluk. Archívumukat kutatóbarátnak nevezte, mert nemcsak a referens által kiadott iratokat kapják meg, hanem számítógépeken utánanézhetnek továbbiaknak is. Regisztrált kutatóik idéntől pedig otthonról, saját kóddal rákereshetnek az egyes dokumentumokra.

Kitért arra, hogy törvénymódosítás kellene több esetben a kutatásához, erről vannak is javaslataik, ám érdemben még nem tárgyalt róluk a parlament. Arról is beszélt, hogy az utóbbi 5 évben 1.400 kutatói tevékenységet szolgáltak ki, és mindössze egyszer utasítottak vissza kérelmet, illetve egyszer fordult elő, hogy nem találtak iratanyagot. Eddig 650 ezer fénymásolatot adtak ki a kutatóknak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Társadalom

Hallgat a múlt

Aggasztóan hiányosak a fiatalok, köztük az egyetemisták történelmi ismeretei – kongatják sokan a vészharangot, míg mások szerint a fejben tartott lexikonok ideje lejárt.

HVG Társadalom

Hitvallók és ügynökök

„Manapság már talán kevésbé érzékelünk egy rendszerszociológiai alapvetést: azt, hogy az egyházak (s ezen belül a...

hvg.hu Itthon

Kereszttűzben a Kenedi-bizottság jelentése

Volt, aki egyenesen vitatta az állambiztonsági iratok feltárásával foglalkozó Kenedi-bizottság „erkölcsi” legitimitását. Volt, aki szerint semmi újdonságot nem tártak fel. A többség viszont elismeréssel adózott a jelentés előtt. A legtöbbet „emlegetett szamár” a pontosabban meg nem határozott politika és a jogalkotó volt az OSA Archivum gyorskonferenciáján.

MTI Itthon

A Mazsihisz az ügynökmúlt teljes feltárását szorgalmazza

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt - mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.

MTI Itthon

Gyarmati: az egyházban különösen sok besúgó volt

Az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Budapesten kedden, a Hitvallók és ügynökök című film sajtótájékoztatóján.