Az ellenzéki párt munkaügyi szakpolitikusa a sajtótájékoztatón azt mondta: a határozati javaslat benyújtásának apropója, hogy túl vagyunk az új kormány első száz napján. Kiss szerint a kormány részéről a beszéd helyett elérkezett a cselekvés ideje”. Ez a száz nap „mutatja a kormány társadalmi-szociális karakterét” – vélte a volt munkaügyi miniszter, aki szerint az említett kormányzati társadalmi-szociális karakter három pontban foglalható össze: a fülkeforradalom és a világgal vívott szabadságharc sokszor megelőzte az emberek ügyét, ezért gyengült meg forint az euróval és a svájci frankkal szemben. Másfelől a kormány Kiss szerint az alul lévőkhöz beszél, de a felül lévőket kezdeményezi, erre szerinte jó példa az egykulcsos adó és az egyszerűsített munkavállalás új szabályrendszere. Végül pedig Kiss szerint a kormányt atyáskodó, paternalista szemlélet és a megoldások leegyszerűsítése jellemzi, amire jó példa a hajléktalankérdés fideszes megoldási kísérlete, vagyis az aluljárókból kitiltás. 

Az MSZP a száz nap türelmi idő után „egy, a nyugdíjasok problémáira koncentráló javaslatsort” nyújt be az Országgyűlésnek – közölte a politikus. Arra hívta föl a figyelmet, hogy 2009 végén – a nyugdíjas-érdekképviseletek és az Országgyűlés konszenzusával, utóbbi egyhangú szavazatával – megszületett a Nemzeti Idősügyi Stratégia, s hozzátette, hogy az előző kormány akciótervet is készített ezzel kapcsolatban.

A pénteken benyújtott határozati javaslat „nyolc pontban kilenc kezdeményezést tesz”. Célja a nyugdíjasok biztonságának erősítése és egy, a mostaninál igazságosabb nyugdíjmegállapítási rendszert létrejötte. Az MSZP azt szeretné, hogy még idén el lehessen fogadni egy idevonatkozó és 2011-ben életbelépő törvényt. „Készek vagyunk a Parlament kormánypárti oldalával is együttműködjünk” – hangsúlyozta Kiss Péter.

A nyolc pont között szerepel egyebek mellett a töredékév beszámítása, vagyis tíz év és háromszázhatvan nap munkaviszonyt ne tíz évnek számoljanak – hozott erre egy példát a volt miniszter. Az ellenzéki párt szerint határozati javaslat elsegítené a fiatalon megrokkantak nyugdíjszerű ellátását, foglalkozna a korengedményes öregségi nyugdíjrendszerrel, valamint előírná, hogy az ápolási díjban részesülők munkáját a törvény munkaviszonyként ismerje el. Ezekben a kérdésekben az Idősügyi Tanács véleményét is ki kell kérni – tette hozzá az ellenzéki politikus.

A hvg.hu azt kérdezte Kiss Pétertől, hogy tekintettel arra, hogy Magyarországon egyre kevesebb ember tart el egyre többet, helyénvaló-e támogatni a korengedményes nyugdíjazást. Kiss Péter úgy felelt: „Van egy olyan köre a lakosságnak, amelynél nem szándékoltság kérdése, hogy dolgozik-e vagy nem”: vagy egészségügyi okokból nem tud dolgozni, vagy azért, mert a munkaerőpiac regionális helyzete nem teszi azt lehetővé. Ezen emberek esetében lehetővé kell tenni a közvetlenül nyugdíj előtti évek „átzsilipelését”.

Úgy folytatta: a korengedményes rendszerek a leghatékonyabb és legemberibb megoldást jelentik Nyugat-Európában is. Ha a nyugdíj előtt állók elveszítik az állásukat, olyan alacsony segélyben fognak részesülni, hogy nagyon kicsi lesz a nyugdíj, a munka világába pedig gyakorlatilag nincs számukra visszaút. Nem a korkedvezményesek létszámát szeretné az MSZP növelni, hanem az ahhoz való hozzáférést igazságosabbá tenni – összegzett Kiss Péter.

Szegő Péter