szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A volt alkotmánybíró szerint perelni kellett volna az erkölcstelen végkielégítések ügyében. A Duna Tv-nek nyilatkozó Kukorelli István szerint a kormányzat által választott út "rendkívül kockázatos".

Vitatják az alkotmányjogász szakmán belül, hogy fel lehetne függeszteni egy “szeletnyi” jogkörét az Alkotmánybíróságnak - mondta az egyetemi tanár, volt alkotmánybíró a Duna Televízióban. A Közbeszéd a gazdasági tárca egyik államtitkárának nyilatkozatával - miszerint fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogköreit, hiszen gazdasági vészhelyzet van - szembesítette a volt alkotmánybírót. A hatályos alkotmányban ezzel éppen ellenkező tételek vannak - mondta Kukorelli István. Példaként hozta, hogy még nagyon rendkívüli helyzetben, mondjuk hadiállapot idején sem lehet az alkotmányt felfüggeszteni és az Ab működését korlátozni.

A történelemben egyébként nem példa nélküli, hogy veszélyhelyzetekben, gazdasági szükséghelyzetben esetleg nagyobb mozgásteret kap a kormány, a törvényektől eltérő rendelkezéseket hozhat. Ám ezt nem szívesen vállalják be a kormányok, mert az ilyen helyzetet alkotmányosan nagyon meg kell indokolni - tette hozzá az egyetemi tanár. “Nem hinném, hogy ez a járható út ebben az adott esetben” - mondta. "A hatalommegosztás rendszere arra van kitalálva, hogy legyenek fékek és egyensúlyok, legyen kontroll mechanizmus a gazdasági kormányzás felett, ami a kormányzás lényegét jelenti" - összegezte véleményét Kukorelli István. Tíz polgárból kilenc egyetért a céllal, hogy a jó erkölcsbe ütközően kifizetett végkielégítéseket vissza kell szerezni- ezt én is a jogállam részének tekintem – folytatta érvelését a volt alkotmánybíró. De mindezt jogállami úton kell megtenni - tette hozzá. “A vita abban van, hogy a kormány válaszlépése az Ab határozatát követően nem jogállami”- szögezte le Kukorelli István.

"Ha elolvassuk az AB határozatát, abban vannak üzenetek. A határozat végén és a párhuzamos indoklásban is ott van, hogy a végkielégítések különadójára vonatkozó törvény, amit újra benyújtottak, nem csak alkotmányellenes, hanem jogalkotói selejt is volt – a személyi kört eltévesztették. Az egyik párhuzamos indoklás kimondta, hogy kollektív stigmatizáció ez a törvényjavaslat" - jelentette ki. Megjegyezte: ismét szeretné hangsúlyozni, hogy a jogállam részének tekinti, hogy akik a kifogásolt típusú végkielégítéseket vettek fel jó erkölcsbe ütközően, azoktól vissza kell venni ezeket. A jogállami eszközök között pedig ott van a Polgári Törvénykönyv, amire maga az Ab indoklása és az egyik párhuzamos indoklás is hivatkozik. “A Ptk. kínál lehetőséget, perelni kellene ezeket az embereket” - mondta az alkotmányjogász. Azt ő is elismerte, hogy az ilyen perek több évig húzódhatnak, és az idő kétségtelenül sürgeti a gazdasági kormányzást, de mégis "ez lenne a jogállami út".

“Az, amit választott válaszlépésként a kormány, annak a kockázatai rendkívül nagyok, egészen odáig, hogy alkotmányos válságba sodródhatunk, ha az Alkotmánybíróság tervezett hatáskör-csonkítását elvégzik. Egy értelmezési zűrzavar alakulhat ki a benyújtott javaslat alapján, ami az egyik legfontosabb értéket, a jogbiztonságot veszélyeztetheti” - szögezte le a volt alkotmánybíró. Azt az alkotmányjogász is elismerte – hangsúlyozva, hogy ezt mintegy húsz éve sürgeti a szakma -, hogy a gazdasági alkotmányosság alapjait meg kéne teremteni az alaptörvényünkben. Viszont a gazdasági kormányzás feletti kontrollnál nem csak a népszuverenitásra kéne hivatkozni, hanem a hatalommegosztás elvére is – tette hozzá. A legtöbb alkotmányban ez a kettő összekapcsoltan van jelen – és egyik nem mehet a másik rovására - hangzott az interjúban. 

Tekintse meg a beszélgetést itt!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!