A szerb parlament tavaly augusztus 31-én szavazta meg a szerb tömegtájékoztatási törvény módosítását. A Kurir-törvényként is emlegetett jogszabály a hivatalos verzió szerint a hazugságokat terjesztő és rágalomhadjáratokat folytató bulvármédia megfékezésére készült. A műfaj “legjobbja” volt a szerb Kurir, amely több alkalommal is összetűzésbe keveredett a politikusokkal. A gazdasági miniszter, Mlagyan Dinkics volt a kedvenc célpontja, de Csedomir Jovanovics, az LDP vezetője is számtalanszor beperelte a lapot. Hiába tette azonban, mert a bírságok összege csupán aprópénz volt a jól menő újság hirdetési bevételeihez képest. Ezért fogott össze néhány párt 2009-ben, és vitte át a szerb parlamenten a soha nem tapasztalt büntetésekkel fenyegető törvényt.

A szerkesztőségek attól féltek, hogy a jogszabály az egész szerb sajtót kiszolgáltatja a politikai és üzleti köröknek, és a Kurir megregulázásának előbb-utóbb mindenki megissza a levét. A legtöbben a kiszabható büntetések nagysága miatt aggódtak, hiszen nem volt bonyolult kiszámolni, hogy egy-két komolyabb bírsággal bármelyik lapot, tévét, rádiót tönkre lehet tenni. A lapok “botlásai” például a megjelenés napján elkelt példányok és a bennük eladott hirdetések együttes értékének 25-100 százalékáig büntethetők, ez pedig hatalmas bírságokat jelent. A szavazás előtt és után is zúdult a kritika a törvényre, sokan siratták a sajtószabadságot, és számos vezércikkben nyugtatták az olvasókat a főszerkesztők: nem lesz öncenzúra. Az újságírók már egyenesítették a kaszákat, és mindenki a milosevicsi idők visszatéréséről vizionált.

Muamer Zukorlics főmufti lehet az első, aki kihasználhatja az új törvényt. 10 milliárd dinárt, vagy 100 millió eurót kért kárpótlásul.

Blic.rs

„A napokban elfogadott sajtótörvény nem más, mint a szerbiai politikum leszámolása a sajtóval. A szerb bíróságok gyakorlatát – valamint a két hatalmi ág kapcsolatait – ismerve, egy ilyen törvény után már senki sincs biztonságban, aki lapot, műsort, internetes portált szerkeszt, s véleményt formál a nyilvánosság előtt. Ez nem cenzúra. Ez sokkal rosszabb: félelemkeltés, ami az öncenzúrát szüli” – foglalta össze kétségeit a törvény megszavazása után a Vajdaság Ma főszerkesztője, Sebestyén Imre az e-MaSa cikkében. A vajdasági hírszájt főszerkesztőjét arra kértük, hogy másfél évvel a törvény hatályba lépése után mondja el tapasztalatait, kíváncsiak voltunk, hogy bejöttek-e a sötét jövendölések.

“A törvénynek semmiféle negatív hatása nem volt a sajtó egészére. A Kurirt néhányszor megbüntették, úgy tudom, hogy a tulajdonosa ellen jelenleg is folynak eljárások, de a többieket nem bántották. A cikkeken nem látszik változás, öncenzúrát sem látok. Még a Kurirt sem tették tönkre, bár megregulázták. Már nem a régi a lap, de még mindig megjelenik. Az újságíró azonban mindig fél attól, hogy megnyirbálják a sajtószabadságot, hogy elveszik a sokszínűség” - mondja Sebestyén.

Szerinte a politikai állóháború jelenleg a szerb sajtóban is tükröződik, hiszen a legtöbb orgánumnak egyértelmű kapcsolatai vannak a politikai erőkkel, ezért fel sem merül, hogy bárki ellen támadást indítsanak. A Vajdaság Ma főszerkesztője szerint az egyes lapok elleni hadjárattól még akkor sem kellene tartani, ha a rettegett nacionalista oldal jutna hatalomra, hiszen ők is igyekeznek Európában szalonképesek maradni.

Pressburger Csaba, az egyetlen nyomtatásban megjelenő vajdasági magyar napilap főszerkesztője szerint azonban meglátszik a törvény hatása a sajtón. "Bár azok a jóslatok, amelyek a szerb újságírás végét látták az új törvényben, nem jöttek be, látszik a különbség: az újságírók óvatosabban fogalmaznak" - mondta el a főszerkesztő, aki szerint az, hogy a törvényt még nem használta senki arra, hogy leszámoljon a neki nem tetsző orgánumokkal, nem jelenti azt, hogy nem is fogják.

"A pápánál is nagyobb katolikus" - áll a képaláírásban. Zukorlics főmuftit kiborította a montázs. 100 millió eurót követelt, majd miután nem kapta meg, perre vitte az ügyet. Szerinte a szerbiai muszlimokat is megsérti a kép.

"A Blic ellen indított pert a közelmúltban a szerbiai muszlim közösség vezetője, mert egy fotómontázsban pravoszláv papként ábrázolták. Korábban is perelhetett volna emiatt, de az biztos, hogy a médiatörvény módosítása előtt esélye se lett volna megnyerni egy ilyen pert" - hozott egy példát a törvény adta "lehetőségekre" a főszerkesztő, aki szerint a szerb médiában mégsem a szigorúbb szabályozás az öncenzúra legfőbb oka. Pressburger Csaba szerint a politika és a média összefonódása, a kusza tulajdonviszonyok, és egyes gazdasági csoportok nyomása sokkal nagyobb tényező ebben, mint a félelem az esetleges büntetésektől. "Nem valószínű, hogy a politika bármilyen támadást intézne mostanában a sajtó ellen. A legnagyobb pártok mind az EU felé akarják mozdítani Szerbiát, ezért nem mernék a sajtót bántani, persze a lehetőség a rendszerben benne van" - tette hozzá a főszerkesztő.