A talajból megmagyarázhatatlanul kitüremkedő képződmények az elmúlt évszázadokban sok tudós érdeklődését felkeltették, ám a találgatás szintjénél senki sem jutott messzebb. Azt egyértelműsítették, hogy a kaptárkövek 10-20 millió évvel ezelőtti vulkánműködés révén képződtek, ezért az anyaguk vulkáni tufa. Ez a puha kőzet könnyen megmunkálható, ezért a kaptárkövekbe egykor valakik üregeket vájtak. Ezek teszik igazán misztikussá a történetet, mert senki nem tudja, hogy a 38 lelőhely kaptárköveinek 473 fülkéjét milyen célból alakították ki az ott élő népek. Vannak, akik hamvasztás utáni urnás temetkezési helyre gondoltak, mások korabeli méhkaptárként képzelték el, de felvetődött bálványtartó vagy áldozat bemutató szerepe is. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a még viszonylag épen maradt fülkéken bemélyedő keret látható, ami azt jelzi, hogy a kivájt üregeket azok használói lezárták. A kultikus vagy gazdasági hasznosítás eldöntésére ásatásokat is végeztek a térségben, ám azok sem vittek előbbre.

Havasi Norbert és csapata viszont nem merült el a tudományos kutatásokban, ők inkább a képződmények állagmegóvására helyezték a hangsúlyt. Az egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tagjai közel egy évtizede kezdték el az értékmentő munkát, aminek legfontosabb eleme a kaptárkövek környékének megtisztítása volt.

"A Bükkalja kulturális örökségét jelentő kaptárkövekben már az 1950-es években elindított kőbányászat is komoly károkat okozott és a helyzet az akác terjedésével tovább romlott. Ez az igénytelen fafajta megtelepedett a sziklák réseiben, gyökérzete pedig esetenként tonnás darabokat szakított le a kőalakzatokról. Ezért az érintett önkormányzatokkal, a Bükki Nemzeti Park szakembereivel, vállalkozókkal és civilekkel karöltve nekiláttunk az akácirtásnak" – nyilatkozta Havasi Norbert.

Néhány önkormányzat közmunkásokra bízta ezt a feladatot, ám Szomolyán egyikük baltával rongált meg egy kaptárkövet, amiért a bíróság pénzbüntetésre ítélte. Az okozott kár viszont helyrehozhatatlan.

Az egyesület más természeti értékek védelmét is felvállalta, így részt vettek a Bél-kői-, Ilona-völgyi-, a Felsőtárkányi- és a Kaptárkő-tanösvény kijelölésében. A bükkaljai Kő-út a térség kőkultúrájának bemutatását szolgálja. Ezeken az útvonalakon túrákat szerveznek, ahová mindenkit várnak.

Eredményeik tudatában elindultak az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által kiírt pályázaton a 2011. évi Európa Tanács Táj Díjáért, ahol első helyet szereztek. A pályázat elbírálói hangsúlyozták, hogy a bükkaljai táj kiemelkedő természeti és kulturális örökségének a megőrzésére, hasznosítására irányul a munka, a gyakorlati természetvédelem pedig széles körű összefogással valósul meg.

A természeti ritkaságokat Szomolya térségében nevezték el kaptárkőnek, máshol hegyes-kő, kecskekő, ördögtorony vagy ablakos-kő néven ismertek. Hazánk kaptárkő állományának 90 százaléka található a Bükkalján, a többivel a Pilisben és a Budai hegységben találkozhatunk. Európába területén Törökországban lelhető még fel néhány hasonló természeti képződmény.

Kovács István