Kovács szerint tavaly május-júniusban, a kormány megalakulásakor úgy kellett létrehozni a kommunikációs szisztémát, hogy közben az ország egyik legnagyobb és legsúlyosabb árvízével kellett szembenézni. Az árvíz, a kormány nyári intézkedései, az ősszel megalkotott számtalan jogszabály, az iszapkatasztrófa és a médiatörvény - sorolta az elmúlt időszak kihívásait a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

A médiatörvényről szólva Kovács Zoltán azt mondta, jellegét tekintve az is kríziskommunikációnak tekinthető. Hangsúlyozta: a kormánynak a médiatörvényhez, illetve az új médiastruktúra működéséhez jogi értelemben semmi köze, éppen ezért volt a parlament a jogalkotás kezdeményezője.

"Ránk az a feladat hárult, hogy amikor a kormányt, illetve az országot ért bírálatokra kellett válaszolni, akkor nekünk kellett felvenni azt a fonalat", amelyet korábban részben a frakciónak, a képviselőknek, részben pedig a médiahatóságnak kellett vinnie - mondta, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak alapvetően nem a kabinettel volt vitája, hanem a jogalkotóval és a jogszabállyal.

Kovács Zoltán szerint egyébként a magyar közvéleményt alapvetően nem érdekelte a médiatörvény, amely ellen elfogadása után - mint fogalmazott - "szőnyegbombázás" indult, ám az egyezség megszületésével "a bombák nem potyogtak tovább", és szerinte az is kiderült, hogy politikailag motivált volt a vita.