Barcikai szoci gyűlés: „primitív, pártos, részrehajló, porszagú iromány”

Barcikai szoci gyűlés: „primitív, pártos, részrehajló, porszagú iromány”

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kovács István

Az emberek nem új alkotmányra vágynak, hanem súlyos gondjaik megoldására. A közbiztonság a nagy ígéretek ellenére tovább romlik, a közmunkaprogramok csökkentésével folyamatosan nő a szegénység, a polgárok jogait pedig korlátozták – hangzott el a kazincbarcikai „első részországgyűlésen”, amelyről az 52 fős MSZP képviselőcsoportból csak néhányan hiányoztak. Kolláth György alkotmányjogász – saját stílusában – az új alkotmánytervezetet szedte ízekre.

Kazincbarcika nem bűnös város – mondta Szitka Péter szocialista polgármester, aki házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Ezt a bélyeget sütötték ugyanis a helyiekre, amiért szocialista polgármestert választottak és a helyi testületben is markáns MSZP-többség van.

Gyurcsány fotóriporterként
©

A mérsékelt érdeklődés mellett megrendezett "részországgyűlést" Újhelyi István nyitotta meg. Az Országgyűlés alelnöke elöljáróban egy hétfő esti szegedi színházi előadásról beszélt. Az Édes Anna című darabban a cselédség sorsa elevenedett meg, ami szerinte a mű keletkezésének idején más jelentéssel bírt, mint napjainkban. Újhelyi szerint miközben egyre több család kerül lehetetlen helyzetbe, a Fidesz kisajátította magának a Parlament termeit, ahol az új alkotmányról beszélnek. Az MSZP képviselőcsoportja – tette hozzá – nem kíván részt venni a kormányzó pártok érdekét szolgáló új alkotmány létrehozásában, ezért inkább több városba – legközelebb Szegedre, Győrbe és Budapestre – látogatnak a kazincbarcikaihoz hasonló részországgyűlésre.

©

Mesterházy Attila azt hangoztatta, hogy a Fidesz le akarja váltani az alkotmányt, pedig nem áll ilyen kényszer alatt. Mindent jobbá lehet tenni, ám mivel a szocialistáktól semmilyen jobbító szándékú javaslatot nem fogadtak el, ezért döntött az MSZP a távolmaradás mellett. A párt elnöke különösen az Alkotmánybíróság jogainak a csorbítását emelte ki, de amúgy is egy múltba forduló tervezetet látott. Mesterházy szerint a kormány azért fél az ellenzék véleményétől, mert olyan alkotmányt akarnak, amivel a Fidesz hosszú távra bebetonozza embereit a különböző pozíciókba. A borsodi térség problémáit elemezve elmondta: a kiskeresetű emberek alaposan megérzik, hogy a kormány az adópolitikájával a gazdagokat támogatja.

©

A következő előadó Kolláth György alkotmányjogász volt, aki ízekre szedte az alkotmánytervezetet, nem kis derültséget kiváltva a jelenlévőkből. Diavetítőn mutatta be a „primitív, pártos, részrehajló, porszagú irományt”, ami először 28 oldalara sikerült, majd 731 javítást követően 33 oldal lett. A legújabb változat már 82 oldalas – mondta, majd kijelentette: így nem szabad alkotmányt csinálni akkor sem, ha néhány hungarikumelemet vittek bele. Szakmai értékelésében kitért arra, hogy szó sem esik benne a magántulajdonról, de már a preambulumban felfedezett 10-12 „taposóaknát”. Véleménye szerint szörnyű az egész, öntelt módon, önkényesen készül, és tartalmaz irredenta elemeket, amivel a környező országok népeit haragíthatjuk magunkra. Kitért az egymillió ígért új munkahelyre is, amiből az alkotmánytervezetben a következő szerepel: Magyarország törekszik arra, hogy minden munkaképes ember munkához jusson.

©

Újhelyi István ezután Borsod-Abaúj-Zemplén „vármegye” szocialista elnökének adott szót. Gúr Nándor kijelentette: az elmúlt kilenc hónap torzót szült, hiszen tíz alkalommal módosították az alkotmányt, ami arra volt „jó”, hogy a néptől elvegyék a népszavazás jogát – utalt a nyugdíjkasszákkal kapcsolatos intézkedésre. A regionális átképzőközpont egykori vezetőjeként kitért a megyét sújtó foglalkoztatási gondokra, majd kritizálta a tankötelezettség 15 évre történő leszállításának ötletét.

Egy másik borsodi képviselő szerint az országrészben sokaknak már semmijük nincs. Varga László szerint 2010-ig legalább a közmunkával tudtak esélyt biztosítani a családoknak a megélhetésre, ám azt a foglalkoztatási lehetőséget mára szétverték. Ezért van, tette hozzá, hogy 93 ezerrel több a munkanélküli, mint egy évvel ezelőtt volt.

Az ország egyik legszegényebb térségéből, a bodrogközi Ricséről érkezett Vécsi István kifejtette: az Orbán-kormány lemondott a vidékről, amit az elhibázott közfoglalkoztatási stratégia is bizonyít. Most 120 ezerrel kevesebb munkahely van, mint egy évvel ezelőtt, ami magával hozta a bűnözés növekedését. Varju László képviselő azt fejtegette: az eltelt 297 napban a kormány elvette a munkához való jogot, és ezzel tönkreteszik, ami elkezdődött az Út a munkához programmal. Tudomása szerint az Új Széchenyi Terv nulla forint közmunkára fordítható idei kifizetést tartalmaz.

©

Végezetül Újhelyi István bejelentette: a kazincbarcikai tapasztalatok alapján petíciót nyújtanak be a kormánynak, amelyben kérik a kialakult helyzet felülvizsgálatát. Mivel a rendezvény után az MSZP képviselői számos településre ellátogattak, kérte, hogy ne üljenek fel az esetleges provokációknak.

A részországgyűlést követően három politikust – a volt munkaügyi minisztert, egy térségi képviselőt és a szocialista párt elnökét – szólaltattunk meg. Kiss Péter szerint a térségben válságos helyzetet okoz, hogy a kormány megváltoztatta a közfoglalkoztatási gyakorlatot. Ezek szerinte főleg az önkormányzatok által fenntartott intézményeket érintik, ahol korábban munkáért álltak sorban az emberek. Kiss rámutatott: idén a közmunka foglalkoztatásban csak négy órát tudnak biztosítani az embereknek, miközben a segélyekre szánt pénzeknél magasabb az önkormányzati önrész költsége. Ezek az önrészek úgy alakulnak szerinte, hogy azt jobban megéri kifizetni, mint közmunkán foglalkoztatni az embereket. Mindkettő esetében ellehetetlenülnek a családok, hiszen 28-33 ezer forint közötti összegekről beszélünk. Kiss idézte a felszólaló polgármestereket, akik szerint szociális robbanáshoz közeli a helyzet. Ezekben a térségekben nem jelennek meg új befektetők és csak az önkormányzat számít foglalkoztatónak – mindez szerinte beláthatatlanná teszi a következő hónapokat.

Gúr Nándor is úgy véli, hogy az elmúlt egy esztendő nem az itt élők javát szolgálta. Amikor megszavazták az egykulcsos adót, az itt élők legalább 90 százaléka vesztes lett – emlékeztetett, hozzátéve: eközben a parlamenti képviselők zsebében 1-2 százezer forinttal több maradt. Szerinte a kormány lényegében felszámolta a közfoglalkoztatást, az erre fordított 64 milliárd forinttal szemben az előző kormány 180 milliárdot biztosított. Az országrészben 30-40 ezer ember folyamatosan munkához jutott, most viszont tízezer körüli ez a létszám. Az 1-2 hónapos 4 órás foglalkoztatásért csak éhbért kapnak a közmunkások, ennyi pénzből nem lehet megélni – véli. „Nem akarom vizionálni az éhséglázadást, de ennek kockázata egyre nő, főleg a Csereháton és Edelény környékén” – vizionált ígérete ellenére baljós jövőt Gúr, aki szerint ezzel egy időben zajlik a politikai bosszúállás is. Szerinte mindenhol utolérhető a nagytakarítás, és még beosztott szinten is félelemben tartják az embereket.

Felvetésünkre, miszerint országgyűlési képviselőként a Parlamentben lenne a helye, Mesterházy Attila úgy válaszolt: pont jó helyen van, mert részországgyűléseikkel arra akarják ráirányítani a figyelmet, hogy Magyarországon ma sokkal nagyobb problémák vannak, mint az új alkotmány írása. A jelenlegi folyamat szerinte alkotmányos puccs az ország ellen, még akkor is, ha nem tankokkal, hanem parlamenti többséggel alakítják ki a parlamenti diktatúrát. „Azt gondoljuk, ez nem szól másról, mint annak a politikai rendszerváltásnak a kiterjesztéséről, amit Orbán Viktor meghirdetett. Magyarországon a munkanélküliség, a rezsiköltségek növekedése, a szociális egyenlőtlenségek eltorzulása a legfőbb gond, nem pedig egy múltba révedő színjáték megírása” – véli.

Kovács István