A járőr tavaly augusztus 16-án az M1-es autópályán szenvedett halálos balesetet szolgálati feladatainak teljesítése közben; a felhőszakadásban motorkerékpárjával a szalagkorlátnak csapódott. 

Mint Balogh Zoltán, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője elmondta, a nyomozás során megállapították: annak ellenére, hogy előzetesen a balesetet szenvedett rendőr több elöljárója is tudott a motorkerékpár rossz műszaki állapotáról, a szükséges intézkedéseket elmulasztották, vagyis nem intézkedtek a kopott gumik azonnali cseréjéről, illetve arról, hogy a gumicseréig a motorkerékpárt vonják ki a szolgálatból. Arra is fény derült, hogy a járőr és társa - megszegve a szolgálatuk ellátására vonatkozó rendelkezéseket - engedély nélkül tért el a meghatározott útvonaltól.

Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki négy, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrt. Ennek eredményeként a Budapesti Katonai Ügyészség egy főtiszti és két tiszti rendfokozatú rendőrrel szemben elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége, egy zászlós rendfokozatú rendőrrel szemben szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához. 

Tekintettel arra, hogy az eljárás során nem vetődött fel adat arra vonatkozóan, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője tudott volna a balesetben érintett motorkerékpár rossz műszaki állapotáról, a nyomozást ellene bűncselekmény hiányában megszüntették.

Megállapították azt is: a motorkerékpár műszaki állapotának ellenőrzése - gondatlanság miatt - annak ellenére nem történt meg, hogy a belügyminiszter utasítása alapján a balesetet megelőzően elrendelték a rendőrség által használt gépjárművek szemléjét. A szolgálati motort szervizelő - nem hivatásos állományba tartozó - szerelők felelősségének vizsgálata is megtörtént, ám e körben a nyomozást a Tatabányai Városi Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette. A határozattal szemben az erre jogosult panasszal élt, amelynek az elbírálása jelenleg is tart.

Az ügy részleteit ismertetve Bartók Béla alezredes elmondta: a két járőr mellett az alosztályvezető is használta a motorkerékpárt, ő 2010. augusztus 7-én azt észlelte, hogy a kormány erősen ráz. Augusztus 12-én utasította az alosztályvezető-helyettest, illetve a később balesetet szenvedő rendőrt, hogy vigyék el szervizbe a motorokat és vizsgáltassák meg, miért ráz a kormány. Ezen a napon történt az is, hogy a járőr eligazítás során jelentette a tiszti szolgálatirányító parancsnoknak, hogy a gumi erősen kopott. A parancsnok ekkor készített egy szolgálati jegyet a cseréről. A két járőr másnap vitte el a motorokat a tatai szervizbe, ahol a szerelő megállapította, hogy azok első gumijai nem egyenletesen koptak, ez okozhatja a kormány rázását. A hátsó gumikat azonban nem vizsgálta meg. 

A tiszti szolgálatirányító parancsnok és az alosztályvezető-helyettes nem jelentette az alosztályvezetőnek és más elöljárónak sem, amit megtudtak a két motorról. Az elöljárók nem ellenőrizték egyik motorkerékpárt sem, holott júliustól többször jelezték a rendőrök, hogy azokkal probléma van.

Augusztus 16-án, amikor a baleset történt, az a tiszti szolgálatirányító parancsnok volt szolgálatban, aki a szolgálati jegyet készítette. Az eligazítás során meghatározta a rendőröknek, hogy először Budapest felé menjenek, majd az útirányterv szerint folytassák a szolgálatot. Ekkor sem ellenőrizte a motorok állapotát, holott tudta, hogy a gumicsere nem történt meg.

A rendőrök elindultak, de 11 óra után elkezdett esni az eső, felhőszakadásszerűen esett, az úton vízátfolyások keletkeztek. A rendőrök 3 kilométer távolságra voltak egymástól, de az eső miatt megálltak. A járőrvezető ekkor felhívta a másik rendőrt, és közölte vele, hogy menjenek be az autópálya-alosztályra, cseréljék le a motorokat és vegyenek fel szolgálati gépkocsit. A járőrvezető erre megkapta az engedélyt a szolgálatirányító parancsnoktól. 

Azt nem lehetett megállapítani, hogy a két rendőr a szolgálati helyről való indulástól a balesetig mit csinált, merre ment. Az a nyomozás szerint biztos: annak ellenére, hogy azt határozta meg az eligazítást végző parancsnok, hogy Budapestre menjenek, ők éppen az ellenkező irányba, Tata felé indultak el. 

A baleset 11 óra 16 perc és 20 perc között történt. A motorkerékpár az oldalára billent és nekicsúszott a szalagkorlátnak. A balesetet egy sofőr jelentette a rendőrségnek. Egy másik autós ekkor jelezte a járőrvezetőnek, hogy a társa balesetet szenvedett. Amikor a járőrvezető a baleset helyszínére ért, megkezdte a forgalom irányítását.

A három elöljárót - az alosztályvezetőt, annak helyettesét és a tiszti szolgálatirányító parancsnokot - elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétségével vádolják azért, mert ugyan tudtak a motor hátsó gumijának rossz állapotáról, de nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A járőrvezetőt szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétségével vádolják, mert az eligazításon kapott utasítás ellenére nem Budapest felé kezdték meg a szolgálatukat, továbbá nem tett jelentést arról, hogy tudomást szerzett a társa balesetéről, akkor sem, amikor a helyszínre ért. 

Bartók Béla úgy fogalmazott: mivel a baleset bekövetkezése és a hátsó gumiabroncs kopott állapota között nem lehetett közvetlen, minden kétséget kizáró ok-okozati kapcsolatot megállapítani, "a halálos eredményt nem lehetett az elöljárók terhére értékelni".