Mint kiemelte, a hatályos magyar Alkotmány - évszámát tekintve - az 1949-es esztendő bélyegét viseli magán. Egy olyan évét, amely karnyújtásnyira volt a közös piac megteremtésétől, az Európa-gondolat kimondásától - tette hozzá. "Ugyanebben az esztendőben a magyarországi kommunista hatalom koncepciós perekkel iratkozik ki Európából, a szovjet érdekszférába való évtizedes betagozódása által elveszíti függetlenségét" - tette hozzá. Schmitt Pál fontosnak és üzenetértékűnek érzi, hogy Magyarország alaptörvénye ezentúl azt az évszámot viseli majd, amikor az ország először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Túry Gergely

Az államfő sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak az alkotmányozás folyamatától, és a Parlament falain kívülről akarják megmondani, hogy mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben. Hozzátette: nagyon reméli, hogy a részleteket szabályozó sarkalatos törvényeknek már minden képviselő társalkotója lesz, és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő nemzedékek sorsát meghatározó keret megteljen igazi tartalommal. Hiszen bármekkora is egy kormánypárti többség, az előkészítő vitákban minden érv, minden hozzászólás egyenértékű, minden jó gondolat a közös építmény sarokkövévé válhat - tette hozzá.

Véleménye szerint az alaptörvény tervezete a magyar emberek elvárásainak megfelelően határozza meg a jogrendszer alapját. Egyszerre nemzeti és európai, jogot és felelősséget állapít meg, összefogja a nemzetet, meghatározza az ország érdekeit szolgáló gazdaságpolitika pilléreit - jelentette ki. Kiemelte: megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a szöveg része lett a család és a házasság intézményének védelme, hogy hangsúlyt kapott az egészséges környezet és a fenntartható fejlődés iránti közös felelősség. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra: az új alaptörvény azt fejezi majd ki, hogy mindenki számít.

Túry Gergely

Szerinte természetes, hogy a magyar embert elsősorban az érdekli az alaptörvénnyel kapcsolatban is, hogy az vajon garantálja-e számára a rendet, a méltóságot, a szabadságjogainak gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban érzi-e magát, meg tudja-e védeni a családját, biztosítani tudja-e a saját és gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni ügyes-bajos dolgait, vajon kapnak-e megfelelő védelmet a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők.

Kijelentette: az alaptörvényt is olyannak szeretnék az emberek, amely ugyanezeket a hangsúlyokat tartalmazza, és hozzásegít a sikeresebb, boldogabb élethez. Schmitt Pál beszédének végén megköszönte azoknak a képviselőknek a munkáját, akik az alkotmánytervezet vitájában részt vettek, valamint megköszönte minden magyar embernek a "felelősségteljes gondolkodást", akik kinyilvánították véleményüket a készülő alaptörvényről.