Boros Emil tájékoztatása alapján a beruházásra azért van szükség, mert a Duna-Tisza köze számos vizes élőhellyel rendelkezik ideális életkörülményeket teremtve a kétéltűeknek. A térség közúthálózata ugyan nem tekinthető rendkívül sűrűnek, mégis jelentősen feldarabolja a különböző élőhelyeket. A fajok a megfelelő életvitelükhöz szükséges évszakos vonulást az úthálózat keresztezése nélkül nem tudják megoldani, a járművek ilyenkor tömegesen gázolják el a védett állatokat. Elsősorban az 5-ös, 51-es, 52-es és 53-as számú főút, de több helyi jelentőségű, alsóbbrendű közút is nagy veszélyt jelent a kétéltűek számára.

A hazai kétéltűekre jellemző vándorlás rendszerint a szárazabb telelőhelyek és a szaporodáshoz szükséges vizes élőhelyek között zajlik. Emberi segítség nélkül ilyenkor elkerülhetetlen az állatok tömeges pusztulása, ezért a nemzeti parkok szakemberei a civil szervezetek, magánszemélyek együttműködésével próbálják a kétéltűek számára biztosítani a biztonságos átkelés lehetőségét. A Kiskunsági Nemzeti Park területén előre láthatólag augusztus elején kezdődő és november közepére lezáruló fejlesztés három helyszínen valósul meg, ahol összesen 26 átjárót, továbbá mintegy 4 km hosszan, az út mindkét oldalán terelőrendszert alakítanak ki a szakemberek.

A legjelentősebb szakasz a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Szeri-pusztát érintő része, ahol Ópusztaszer és Baks között több mint három kilométer hosszan 20 átjáró kialakítását végzik el. Az 5-ös számú főút alatt a Natura 2000-es balástyai Müller-székhez kötődő kétéltűállományt 4, míg a mórahalmi Nagy-Széksós-tóhoz kötődő állományt 2 átjáró és a hozzájuk tartozó terelőrendszer létesítésével igyekeznek megóvni – fogalmazott a vezető, aki jelezte: a terelőelemek és az átjárók megválasztásánál is igyekeztek a legkorszerűbb, Magyarországon eddig nem alkalmazott technológiát meghonosítani.

Ez esetben ugyanis nem az úttest alá mélyen lesüllyesztett cső segíti majd a békák biztonságos átkelését, hanem az aszfalttal egy szintben lévő, kétéltűeknek kedvező, átvilágított elemek beépítésére kerül sor. Mind az átjárók, mind a hozzájuk kapcsolódó terelőelemek a terelőhálónál jóval időállóbb polimerbetonból készülnek. Az igazgató ezen kívül hangsúlyozta: a védelmi rendszer kiépítése nem csak a kétéltűek beszűkült élőhelye és a környezetre való érzékenységük miatt indokolt. A vizes élőhelyekben bővelkedő alföldi táj számos védett és fokozottan védett vízimadárnak nyújt a kétéltűek jelenléte révén megfelelő táplálékbázist, amely a biológiai sokféleség megőrzését is elősegíti.