Tóth Károly a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján közölte, azért tartotta fontosnak, hogy a májusi közgyűlésen döntés szülessen Gömbös Gyula díszpolgári címéről, mert közeledik a szegedi halálvonatok indulásának évfordulója. 1944. június 25. és 29. között kilencezer szegedi zsidót hurcoltak el, közülük kétezren soha nem térhettek haza - mondta.

Gömbös Gyula nyíltan és veszedelmesen antiszemita volt, közvetett felelőssége vitathatatlan a magyarországi zsidók meggyilkolásában és Magyarország második világháborús hadba lépésében - fogalmazott a politikus.

Haág Zalán (KDNP), a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke hangsúlyozta, ha ma kellene dönteni Gömbös Gyula díszpolgári címéről, nem támogatná, hogy odaítéljék az elismerést az egykori miniszterelnöknek, Gömbös Gyulát azonban 1935-ben választották Szeged díszpolgárává.

A szegedi közgyűlés három kritériumhoz kötötte a korábban odaítélt díszpolgári címek visszavonását: a cím odaítélésének időpontjában Magyarország nem volt szuverén állam, az érintettek közreműködtek magyar hazafiak kivégzésében és felléptek az ország önrendelkezése ellen - közölte Haág Zalán.

Gömbös Gyula esetében nem áll fenn ez a három követelmény, és az 1936-ban elhunyt politikusnak nem róhatók fel a nyolc évvel halála után történtek - mondta a bizottsági elnök.

Keresztúri Farkas Csaba, a Jobbik önkormányzati képviselője kijelentette: pártja büszke Gömbös Gyulára, s ma is odaítélné neki Szeged díszpolgári címét. A katonából lett politikus az erős és független, a Kárpát-medencében vezető szerepet betöltő Magyarország megteremtésén dolgozott - tette hozzá a képviselő.