Bár bizonyos előzményei vannak ennek a kutatásnak, alapvetően nem kutatták korábban az állampolgároknak a joggal, az állammal való kapcsolatát – mondta a kutatást bemutató konferencián Hunyady György akadémikus, társadalompszichológus, a kutatás vezetője. Három témakörben folyt a vizsgálat: egyrészt a jogi nézetek, megítélés, ismeretek, másrészt az érzelmi közállapotok és reakciók, végül az egyéni orientáció és normafelfogás témakörében.

A professzor hangsúlyozta: a társadalmi közérzet „nem kiemelkedően jó” Magyarországon. Gyakran kifordult világban érzik magukat az emberek – mégpedig pártszimpátiára való tekintet nélkül. Hozzátette: az elmúlt két-három évben megjelent a „kemény diszkrimináció”, vagyis arra a kérdésre, hogy emberszámba vegyünk-e bizonyos embereket, megjelent a nem válasz a válaszadók egy részétől. Általában szólva a legkülönbözőbb politikai szimpátiával bírókra egyaránt jellemző, hogy a szociális biztonságra és rendre mint értékre tekintenek, ugyanakkor a túl erős államot nem szeretik és általában a demokráciára ártalmas tényezőket inkább elutasítják. Bár a válaszadók az ország összlakosságát képviselték, hatvanegy százalékuk állította, hogy a tavalyi parlamenti választáson a Fideszre szavazott – ismertette a szelektív emlékezés és egyben a győzteshez való húzás példáját Hunyady György.

Az embereknek kevesebb mint egyharmada vélte úgy, hogy szükség van új alkotmányra, és a többség fájlalja az idevonatkozó népszavazás, illetve politikai konszenzus hiányát – ez már Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) tanársegédjének,
a Political Capital munkatársának előadásából derült ki. A válaszadók 77,7 százaléka szerint az új alkotmány elfogadásához szükség lett volna annak társadalmi megvitatására, 73,2 százalék szerint a pártok konszenzusára, 69,7 százalék hiányolta a népszavazást, 48,9 szerint pedig azt, hogy az új alkotmányt nem két egymást követő parlament fogadja el – ez utóbbi még mindig relatív többséget jelent, mert néhány százalék „nem tudommal” válaszolt.

A felmérés alanyainak 24,4 százaléka csak a régi alkotmánnyal tud azonosulni, 17,4 százalék csak az újjal, 20,5 százalék mindkettővel, 37,7 százalék egyikkel sem. A válaszadók 30,8 százaléka szerint diktatórikusak az új alkotmány megalkotásának körülményei és még a Fidesz-szavazók 27,2 százalékának sem tetszik az új alkotmány. A Jobbik-szavazók 34,8 százalékának csak a régi alkotmány, 21,7 százalékának mindkettő tetszik. A szavazati jog korhatárának tizenhat évre történő leszállítását nyolcvankilenc, a határon túli magyarok szavazati jogát nyolcvan százalék ellenzi és – kérdéstől függően – ugyancsak nyolcvan-kilencven százalék ellenzi, hogy bármilyen csoport tagjai – például a nemesi származásúak vagy a professzorok – bármilyen többletszavazati jogot kapjanak.

Vannak olyan csoportok, amelyektől azonban a társadalom jelentős része megvonná a szavazati jogot. Ebből a szempontból a drogosok a legelutasítottabbak: a válaszadók 22,3 százaléka elvenné a szavazati jogukat, 31,8 százalék szerint megfontolandó a kérdés és 43,5 százalék megtartaná választójogukat. Az etnikai kisebbségektől 6,6 százalék venné el, 13,5 százalék szerint megfontolandó, míg 79,1 százalék nem venné el. A nőktől 99,3 százalék nem venné el a szavazati jogot. Hunyady professzor mindehhez annyit jegyzett meg: az emberek alapvetően ragaszkodnak a szavazói jogegyenlőséghez.

Berkics Mihály szociálpszichológus, az ELTE PPK adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbikot is beleértve minden párt szavazóinak többsége inkább procedúrát – azaz törvényes eljárást, jogállamot – szeretne, mint rendet. Ugyanakkor az LMP-t is beleértve minden párt szavazói inkább szeretnének rendet és biztonságot, mint szabadságot. Pósch Krisztiánnak, az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma közgyűlési elnökének rövid előadásából mégis az derült ki: a magyar társadalom többsége tiszteli a demokratikus alapjogok többségét.

Az állami szerepvállalás növekedését kívánja majdnem minden kérdésben – mint például oktatás, egészség, munkahelyteremtés, otthonteremtés és lakhatás biztosítása – a válaszadók túlnyomó többsége, kérdéstől függően a háromnegyede vagy még nagyobb hányada. Erről Kende Judit szociálpszichológus, az ELTE PPK tanársegéde beszélt. A felmérés szerint hatvan százalék támogatná a halálbüntetés visszaállítását.

Az MSZP szavazói jobban növelnék a szociális ellátásban az állam szerepét, mint a Fidesz szavazói, és az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók szerint az állam kevésbé korlátozhatja az egyént, míg a magasabb iskolai végzettségűek szerint a kérdések nagy részében jobban. A magzati élet védelme ügyében az állam szerepét csak mintegy harminc százalék növelné, és a válaszadók több mint fele szerint ebben a kérdésben az állami beleszólás mostani mértéke úgy jó, ahogy van.