Jézus halálakor rengett a föld. Legalábbis a Biblia szerint. De földrengés volt akkor is, amikor Pál apostolt bebörtönözték Filippinél. A zsidó-keresztény kultúrában a földmozgásokat sokáig Isten büntetésének, a "rettenetes Isten látogatásának" tartották, olyannyira, hogy még Aquinói Szent Tamás szerint is az isteni akarat az elsődleges kiváltó ok, s csak másodlagos szerepe van a természetnek. Pedig már Arisztotelész kereste a tudományos magyarázatot, s meg is találta a föld alatt üregekben fúvó szelekben. Igazság szerint az antikvitás hétköznapi embere is inkább az isteneket okolta a katasztrófákért, Poszeidont, Héphaisztoszt, Atlaszt vagy éppen Vulcanost. Japánban, amelyet talán a legtöbb földrengés és szökőár sújtott története során, egy óriás harcsában, Namazuban találták meg főföldmozgatót. A kínaiak pedig egy mérges sárkányban - derül ki a História földrengésekkel foglalkozó legfrissebb számában.

Namazu, az óriásharcsa. Bajszos bestia

A keresztény világban először a filozófus Albertus Magnus (1193-1280) szállt szembe a fatalista-miszticista magyarázatokkal, és az irtózatos jelenséget a föld alatti üregekben felhalmozódott nagy nyomású levegő hatásának tulajdonította. Az isteni magyarázatok a felvilágosodás idején kaptak végzetes léket. A nevezetes 1755-ös lisszaboni földrengést a kor embere nem igen tudta hova tenni. Ugyan hogyan pusztíthat válogatás nélkül ártatlan gyerekeket, tisztességben megőszült aggokat, buzgó papokat, ájtatos apácákat és szemérmes szűzeket az irgalmas Úristen? Voltaire hőse, Candide például újabb lökést kapott ahhoz a felismeréshez, hogy ez a világ talán mégsem a létező világok legjobbika. De Kant, Rousseau és Goethe műveire is erős hatással volt a pokoli pusztítás, amely valószínűleg az európai történelem eddigi legnagyobb természeti katasztrófája.

Lisszabon hatására jön létre a modern szeizmológia, mégpedig a földrengésektől kevéssé sújtott Angliában. Valójában Robert Hooke és John Flamsteed tanulmányai, amelyekben a hegységképző erőkkel hozták öszefüggésbe a rengéseket, már a XVIII. század elején elkészültek, de hatásokat csak a lisszaboni események után fejthették ki.

Legnagyobb dokumentált földrengések Magyarországon

Forrás: História

A magyar földindulásokról nem csak tudósok, adminisztrátorok, hírlapírók, hanem írók is beszámoltak - Jókai Mórt, Gvadányi Józsefet és Baróthi Szabó Dávidot is megihlették. A címben szereplő Virágh elvtársat, az alsónémedi párttitkárt pedig az '56-os szeizmikus mozgások verték fel édes álmából. A népújság szerint először végigfutott rajta a hideg, ám dermedtsége nem tartott soká, azonnal a mentés megszervezéséhez látott, amelybe a szovjet hadsereg katonái is besegítettek. S hogy a világ mennyirte bonyolult, Németh Szandra cikkéből az is kiderül, hogy a katasztrófa túlzás nélkül elősegítette  a térség modernizálódását.

(História, 2011/4)

zzs