A Tűzraktér belső udvarában csak egy-két ember lézeng. Egyikük a székeket festi, de már egy másik helyszínre, másikuk önkéntes portásként őrzi a területet. A helyzet pikantériája, hogy ezzel nincs egyedül, hiszen a VI. kerületi önkormányzat is felállított egy portaszolgálatot egy ajtóval arrébb.

Amikor az ott dolgozó művészek megkérdezték, miért vannak ott, egyikük bevallotta: „fogalma sincs, neki nincs munkaköri leírása”. Formanek Csaba, a Radikális Szabadidő Színház művészeti vezetője szerint az önkormányzat által foglalkoztatott biztonsági szolgálat embereinek szemmel láthatóan nem sok dolga akad itt, legfeljebb hallgatóznak unalmukban, a kerület vezetői pedig nagy valószínűséggel arra várnak, hogy lecsaphassanak valamilyen hibára.

Fotógaléria a Tűzraktérből - kattintson a képre!

Bánkuti András

Menyhárt Tamás (Menyus) festőművész ennél is tovább megy, szerinte az önkormányzat nem tudja elviselni, hogy valami történik a kerületben, és mindent megtesz azért, hogy kontroll alatt tartsa a Tűzrakteret. „Álművészeket küldtek ide megfigyelőnek, és lehallgatókészülékeket helyeztek el az épületben.”

Nyugi ősz közepéig?

A Hegedű utca 3. szám alatti alkotóházat üzemeltető Art Sector Alapítvány ellen a fideszes vezetésű terézvárosi önkormányzat azért indított pert, mert egy áprilisi határozat ellenére nem hagyták el az épületet. Szerintük az alapítvány jogcím nélkül, rosszhiszeműen tartózkodik az ingatlanban, emellett pedig 15 millió forinttal tartozik. A Tűzraktér szerint ez azért nem furcsa, mert működési pályázataik utófinanszírozásos formája miatt eddig is utólag fizettek, az épület helyrehozatalába viszont több millió forintot fektettek.

A július közepén lezajlott első tárgyaláson a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elutasította az önkormányzat arra irányuló követelését, hogy kötelezzék az Art Sectort az épület azonnali elhagyására, ők pedig perbe hívták a fővárosi önkormányzatot mint az épület részleges tulajdonosát. A következő tárgyalás szeptember 20-án lesz, s bár látszólag a tűzrakteres csapat nyert egy kis időt, miután az áramot is kikapcsoltatta az önkormányzat, a korábban kávézóként, ma pedig kiállítótérként működő részleget pedig lezárták, folyamatosan költöznek ki az alkotók az épületből.

99 százalékban megszűnt az élet

„Aki egyszer is volt itt, az tudja, mit jelentett ez a hely: közösségi tér, találkozóhely, az alkotás tere, együttműködés a művészek között” – magyarázza Formanek Csaba, aki szerint az önkormányzat intézkedései miatt mára 99 százalékban megszűnt itt az élet, az alkotók fele pedig már biztosan elment.

Bánkuti András

A Radikális Szabadidő Színház például, amely elsőként érkezett meg 2008-ban a Hegedű utcába, azért nem költözött még ki, mert az ablaktalan próbatermükben villany nélkül semmit sem lehet látni a kipakoláshoz. A csapat művészeti vezetője megmutatná nekünk a sötét termet, de az egyetlen, kéznél lévő zseblámpa is épp akkor merül le.

Menyhárt Tamás azt mondja, ő a közösségi élményen túl azt is a Tűzraktérnek köszönheti, hogy rendes családja lett, született két gyereke. Szerinte a Tűzraktér azért volt jó, mert politikától függetlenül működött, valódi összművészeti térként, a kerület viszont szerinte az elejétől kezdve rosszindulattal közelített feléjük: „csak a szart tudják tologatni, mint egy galacsintúró bogár”. A festőművész szerint már mindenki menekül az épületből, mert áram nélkül nem lehet dolgozni. Az ő lábán a bőr például saját állítása szerint azért repedt föl nemrég, mert megbotlott egy gyertyában.

Kafka, Sztálin Rákosi

Szirtes András filmrendező már ki is költözött az épületből, csak az üres műtermét tudja megmutatni nekünk, ahol két és fél évig alkotott. Ő is azt mondja, fejbevágta őket, hogy kikapcsolták az áramot, mert így lehetetlenné tették az alkotómunkát. Bár igyekszik távol maradni a Tűzraktér körüli csatározásoktól, a VI. kerületi önkormányzat és az Art Sector Alapítvány közti háborúzásról mégis azt mondja: a rákosista-sztálinista időket idézi számára. Formanek Csabának a helyzet abszurditása miatt inkább Kafka világa ugrik be. „A kialakult helyzetről ugyanakkor nyilván mindkét fél tehet” – teszi hozzá Szirtes.

Szirtes András már csak az üres műtermet tudta megmutatni

Bánkuti András

Ami az önkormányzat eljárását illeti, azt több művész is megerősítette, hogy nem egyszer jelentek meg rendőrök a Tűzraktérben az önkormányzat utasítására; volt, hogy az éjszaka közepén „rontottak rájuk”. Korábbi sajtóhírek szerint emellett az Állami Számvevőszék, az ÁNTSZ és a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal is vizsgálódott az intézményben, az ellenőrzések során azonban semmi érdemlegeset nem találtak.

Életveszélyes közelség

Bár a VI. kerület tervei közt szerepel, hogy – legalábbis egy darabig – továbbra is alkotótelepet fognak működtetni az épületben, csak az önkormányzat égisze alatt működő Terézvárosi Kulturális Nonprofit Zrt. irányításával, ebben a tűzrakteres művészek már nem igen szeretnének részt venni. „Mi ebből nem kérünk. Ha valaki ilyen módszerekkel képes kilakoltatni egy alkotóközösséget, akkor életveszélyes a közelükben tartózkodni” – mondja Formanek, de Menyus sincs más véleményen.

Menyus még nem költözött ki a Tűzraktérből

Bánkuti András

„Fel vagyok háborodva, hogy össze tudnak zúzni ilyen jó dolgokat. Ezek után eszembe nem jutna együtt dolgozni velük. Az elfogadott kortárs művészeti elit szar, belterjes, és rosszabb, mint az átkos rendszerben. Iszonyatos pénzek tűnnek el” – magyarázza a festőművész, aki szerint Magyarországon nem tartják sokra a kortárs művészetet. „Orbán bácsi nagy ívben szarja le a kortárs művészesdit” – mondja, majd hangsúlyozva, hogy nem szokott politizálni, hozzáteszi: „Egy éven belül Orbán focicsapatának a kokárdája lesz a nemzeti lobogó. Nem hiába lesz öngyilkos, meg vándorol el annyi magyar.” Formanek árnyalja ezt a képet, szerinte ezek a döntések nem feltétlenül egy adott párthoz, inkább egyes személyekhez köthetők.

Szirtes András szerint például Terézváros kultúráért felelős fideszes alpolgármestere, Simonffy Márta (eredeti szakmája textilművész) a tűzrakteres művészek egész munkásságát „semmibe veszi”, s csak egy „kábítószerező, bulizós bandának tartja őket”. Bár csak száz követője van, a Facebookon alakult egy csoport is Simonffy Márta mondjon le! elnevezéssel.

„Fogalmunk sincs, mit akarnak”

A művészek ellenszenvét nemcsak az önkormányzat eddigi eljárásmódja erősíti, hanem az is, hogy a kerület nem közölt konkrétumokat a terveiről, ezért kiszolgáltatottnak érzik magukat. Formanek azt mondja: „Mi ezt szerelemből csináljuk, és fogalmunk sincs, mit akarnak. Nem szeretnék eljutni odáig, hogy az ő fejükkel gondolkodjak, mert abba valószínűleg beleőrülnék."

Amikor rákérdezünk, mit gondolnak az önkormányzat azon vádjáról, hogy az Art Sector az, aki ellehetetleníti Tűzraktér művészeit, a művészeti vezető hozzáteszi: "Ezt nem tudom, honnan veszik, mi is – és még jó páran az itteni művészek közül – az Art Sector Alapítvány segítsége nélkül nem tartanánk ott, ahol jelenleg vagyunk. Három éven keresztül kaptunk itt lehetőséget a szabad alkotásra, és ezt soha életünkben nem felejtjük el. És persze veszni sem hagyjuk: továbbvisszük, mert ami létrejött, az sokkal több, mint egy épület jogi státusza."

Formanek Csabáék is a sötétséggel küzdenek - további képek a galériában, kattintson!

Bánkuti András

Az itt maradók mind azt hangsúlyozzák, hogy független, szabad művészek akarnak maradni. „Gyönyörű volt, szép volt, jó volt, de ez a hadakozás nekem nem megy. Más helyet kell keresnünk” – mondja Szirtes, aki a szerencsésebbek közé tartozik, és most a kisoroszi otthonához csatolt műtermébe költözött vissza.

A művészek jövőt érintő tervei még képlékenyek: terveznek előadásokat a Király Fürdőbe, Formanekék még keresgélnek, de vidéken és az utcán is el tudják képzelni előadásaikat, Menyus pedig egy „Barterházat” szeretne létrehozni, nagyjából egy tucat együttműködő művésszel, kortól függetlenül.

A Tűzrakteret egyébként Tarlós István tüntette ki Pro Urbe-díjjal 2010 végén, Berlinben pedig, ahol második helyezést értek el a Kultúrák Karneválján, a főpolgármester szóbeli ígéretet tett a hazai helyzet megoldására.