„Szövetségkötésre más-más módon az egyfordulós, illetve a kétfordulós rendszer is ösztönözheti a pártokat. A kétfordulós rendszer leginkább a választópolgárok másodlagos pártpreferenciája szempontjából bírhat jelentőséggel” – jelentette ki a valasztasirendszer.hu-n pénteken megjelent interjújában Salamon László, a parlament a választójogi reformot előkészítő bizottságának kereszténydemokrata elnöke. Salamon ezzel megerősítette, hogy a kormánypártok még nem döntötték el, egy- vagy kétfordulós választási rendszert szeretnének 2014-ig bevezetni.

A tavalyi parlamenti választások után a Fidesz-KDNP szorgalmazta a kétszáz fős országgyűlés kialakítását, majd a párt képviselői beterjesztettek egy választási törvénytervezetet is. Az új alaptörvény elfogadása után a párt elnöke Áder János európai parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy a tavaly beterjesztett javaslat helyett dolgozzon ki új tervezetet. Áder július 9-én közölte: egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. A párt részletes javaslatát Áder szeptember 30-ig fogja kidolgozni.

Salamonhoz hasonlóan vélekedett korábban a valasztasirendszer.hu-n megjelent írásában Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa is, aki azt írta, az egyfordulós javaslat nincs kőbe vésve, egyedül a kétszáz fős parlament ígéretéből nem hajlandó engedni a Fidesz, mert az eddigi „rendszer legfőbb hibája az volt, hogy olyan méretű törvényhozást alakított ki, amelyet az ország lélekszáma nem indokol”. Az ellenzéki pártok korábban azért bírálták Áder János koncepcióját, mert szerintük a második forduló megszüntetése lehetővé tenné, hogy az ellenzék megosztottsága miatt a Fidesz-KDNP hívei 2014-ben alacsony támogatottsággal megszerezzék az egyéni kerületek többségét.

Nem jó a brit minta

A KDNP-s politikus – aki hangsúlyozta, mivel az általa vezetett bizottság nem hozott még döntést, mint szakpolitikus nyilvánít csak véleményt – a pénteki írásában leszögezte, szerinte a határon túli magyaroknak mindenképpen választójogot kell adni, ám várhatóan csak listára tudnak majd szavazni.

Salamon László

MTI

Salamon szerint nem sérül majd az egyenlő választójog alkotmányos elve (a hazai választópolgárok listára és egyéni jelöltekre is szavazhatnak – a szerk.), mert az új alaptörvény csak azoknál köti ki a választójog teljességének garantálását, akiknek van magyarországi lakóhelyük.

Bár konkrét adatokkal Salamon nem szolgált, a politikus szerint alapelvi szinten bekerülhet az ősszel elfogadandó új törvénybe a választókerületek lélekszáma megengedhető eltérésének mértékét megjelölő utalás. Jelenleg a legkisebb és a legnagyobb választókerület között háromszoros eltérés van, miközben az Alkotmánybíróság már 2005-ben leszögezte, semmilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy a legkisebb és a legnagyobb választókerület lélekszáma között kétszerest meghaladó különbség legyen. Salamon szerint biztosítani kéne, hogy a jövőben folyamatosan korrigálni lehessen a választási rendszert, azaz a szisztéma igazodjon a népességmozgáshoz és a demográfiai változásokhoz.

A kereszténydemokrata szakpolitikus szerint nincs szükség arra, hogy brit mintára pártoktól független határkijelölő, szakemberekből álló bizottságok alakítsák ki a választókerületek határait, ez Salamon szerint ugyanis a parlament dolga lesz, amely kétharmados törvényben fogja szabályozni a beosztást. A politikus úgy vélte, egyébként sem jó példa a brit rendszer, mert az angliai határkijelölő bizottságnak sincs döntési, csak javaslattételi jogosultsága.

Salamon hangsúlyozta, „célszerű és helyes megoldásnak tartaná, hogy a választókerületeket összefüggő területeken alakítsák ki”, illetve hogy a megyehatárokat ne lépjék át, bár ezeket a szempontokat nem tekinti „kivételt nem engedő kardinális, illetve alkotmányossági kérdéseknek”.