Szakmunkások országa lehetünk, ha Orbán is úgy akarja

Szakmunkások országa lehetünk, ha Orbán is úgy akarja

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Dezső András (hvg.hu)
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elit kiváltsága lesz a gimnázium és a felsőoktatás - lényegében ez olvasható ki a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett és a hvg.hu birtokába került köznevelési törvény koncepciójából, aminek tartalma még a fideszes szakértők körében is kiverte a biztosítékot. Bár úgy tűnik, Orbán Viktor végül elfogadja a dokumentumot, a Fidesz módosító indítványokkal még átgyúrhatja. Főleg a pénz miatt.

Nem volt „beárazva” - ezzel indokolták kormányzati források a hvg.hu-nak, hogy Orbán Viktor miért dobta vissza korábban a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett köznevelési törvény koncepcióját. (Maga az államtitkár ugyanakkor azt mondta erről lapunknak: "A kormányfő egyszer sem íratta át a koncepciót. Többször átbeszéltük, legutóbb pedig az egész kormány jóváhagyta. Félreértésen vagy szándékos csúsztatáson alapulnak azok a sajtóhírek, amelyek ennek ellenkezőjéről szólnak.")

Így nem csoda, hogy a hvg.hu birtokába került, immár átdolgozott anyagban már szerepel, hogy az oktatási államtitkár és csapata szerint mennyivel terhelné meg a költségvetést mindaz, amit ők elképzeltek. Pontosabban az, ami ebből valóra is válik. Mint azt Hoffmann a hvg.hu-nak elárulta: a törvény nem minden egyes eleme lépne azonnal életbe.

Az oktatási államtitkár ugyan korábban azt hangoztatta, hogy 2012 helyett 2013. szeptember elsejétől szeretnék bevezetni a béremeléssel járó pedagógus életpályamodellt (információnk szerint Orbán Viktor kérésére), a dokumentumban végül mégsem jelöltek meg céldátumot. Terveik szerint egyébként az életpályamodell átlagosan 30 százalékos béremeléssel járna, ami egy évben közel 55 milliárdjába kerülne az államnak.

Tesis a világ

Kérdés, a Hoffmann Rózsa és csapata által készített költségszámítások mennyire reálisak. A mindennapos testnevelés bevezetésének tervezett többletkiadásaira például 1,7 milliárdot tüntettek fel a dokumentumban, ám ez az összeg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint csak a bérköltséget fedezné. Csakhogy a heti öt testnevelésóra jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényelne, ellenkező esetben a rendelkezésre álló tornatermeket figyelembe véve hajnalban és éjszaka is ilyen órákat kellene tartani.

©

Hoffmannék költségszámításából az is világosan látszik, hogy a kistelepüléseken működtetett iskolák 1-4. évfolyamán akár 8 fős tanulói létszám mellett is indítanának ugyan is létszámú, összevont osztályokat, de ilyenekre valójában nem számítanak, hiszen azt írják: „a rendszer bevezetése a 2011. évi költségvetésben előirányzott kisiskolák újraindítása program tapasztalatai alapján nem jár kalkulálható költségvetési többletigénnyel”.

Virítsd a lóvét!

Az egész köznevelési koncepció egyik kulcseleme, hogy ki legyen az iskolák fenntartója: az állam vagy az önkormányzat. A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok a fenntartók, a költségeket az állammal közösen, nagyjából fele-fele arányban viselik, ha tudják. (Bár az utóbbi két évben az állami normatíva aránya országosan 40-45 százalékra esett vissza.) Az önkormányzati rendszer tervezett átszabásával a helyzet gyökeresen megváltozik: a főszabály szerint a jövőben az intézmények fenntartója (a magán- és az egyházi iskolák kivételével) az állam lesz.

Bizonyos feltételek mellett az önkormányzat is lehet fenntartó, ez esetben utóbbinak kell állnia az épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési költségeket, a béreket viszont az állam adja. Márpedig a költségek 70-80 százalékát a fizetések teszik ki, így ha ezeket átvállalja az állam, az önkormányzatoknak a jelenleginél kevesebbe kerülnének az iskolák. A kérdés csak az, hogy mindeközben az állam milyen egyéb bevételektől fosztja majd meg az önkormányzatokat – ez ugyanis a mai napig nem tisztázott, és komoly feszültségekhez vezethet a kormány és a többségében fideszes vezetésű önkormányzatok között.

Korunk hőse, a szakmunkástanuló
©

Hoffmannék koncepciója szerint 2014 után az óvodába járás 3 éves kortól kötelező lesz, bár ez alól kivételes esetben a jegyző felmentést adhat. Szakértők szerint azonban a céldátum tarthatatlan, ehhez ugyanis még 60 ezer férőhelyre lenne szükség. (A statisztikák szerint kevesebbre, de a statisztika „csal”, hiszen a szabad férőhelyeket nem lehet átköltöztetni oda, ahol hiány van.) Ugyanezt lényegében maga Hoffmann is elismerte a hvg.hu-nak, mondván: a törvényjavaslat egy-egy paragrafust majd csak évekkel később léptet életbe. A birtokunkba került koncepció pontos dátumot, 2014-et nevez meg.

Az általános iskola egy 4 éves alsó és egy 4 éves felső tagozatból állhat majd, ami szakértők szerint teljesen szembemegy a nemzetközi trendekkel. S bár utóbbi csak a szakma szemét szúrhatja, komoly politikai konfliktusokhoz vezethet és százas nagyságrendben érinthet intézményeket az a változtatás, hogy felső tagozat Hoffmannék koncepciója szerint csak ott tartható majd fenn, ahol a gyermekek száma évfolyamonként eléri a törvényben foglalt átlagot, s ahol két-két párhuzamos osztály működése biztosítható a létszám alapján. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor csak az oktatási miniszter engedélyezheti a felső tagozat működését.

Irány a szakiskola!

A középiskolák esetében újdonság, hogy a koncepció értelmében gimnáziumban és szakközépiskolában is kötelező lenne a felvételi. Szakértők szerint Hoffmannék koncepciója az általános iskola elvégzése után az úgynevezett szakiskolák (szakmunkásképzők) irányába tolja majd el a kevésbé eredményesen tanuló gyerekek jó részét. Azt, hogy legyen minél több szakmunkás az országban, Demján Sándor nagyvállalkozó-milliárdos és Parragh László, az Iparkamara elnöke erőlteti.

Jóllehet a Hoffmann-féle koncepcióban a szerzők sokat hangoztatják az esélyegyenlőséget, a tervezet egyes részei ennek gyökeresen ellentmondanak. Jó példa erre, hogy a szakmunkásoknak - miután elvégezték a 3 éves szakiskolát - lehetőségük lenne érettségit adó iskolában továbbtanulni, „amennyiben felkészültségük és motivációjuk alapján erre alkalmasak”. Csakhogy erre két év állna csak rendelkezésére, miközben egy gimnáziumban - ahol a koncepció logikája szerint a jobb képességű tanulók tanulhatnak - ugyanerre négy év jut.

Az „elitképzés” kérdésében egyébként szintén törés van Hoffmann és a Fidesz vezető oktatáspolitikusa, az oktatáspolitikai államtitkárral többször is konfrontálódó Pokorni Zoltán között. Az első Fidesz-kormány oktatási minisztere ugyanis „mélyen elítéli” az iparkamara javaslatát. Nem ok nélkül: a nemzetközi trend éppen az, hogy minél több embernek legyen érettségije, diplomája, minél többen részesüljenek közismereti oktatásban - ennek hiányában elveszíti az ország a versenyképességét. „Ma már nem lehet megtanítani úgy az autószerelést, mint a nyolcvanas években. Közismereti oktatás nélkül a szakipari képzés semmit nem ér” - fogalmazott az egyik, a Hoffmann-féle koncepciót élesen bíráló kormányzati forrásunk.

Pokorni nem tapsol
©

Az államtitkár szerint viszont akkor veszítünk a versenyképességünkből, ha nem szigorítjuk a gimnáziumokba és a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés feltételeit. Az oktatási államtitkár szerint a magyar oktatás színvonaltalan. Ennek azonban ellentmond a nemzetközi PISA-felmérés, amely szerint a hazai oktatás nívója nemhogy nem csökkent, hanem kicsivel javult is az utóbbi években.

De nemcsak ez a szemlélet jelzi jól, hogy a köznevelési koncepció a Kádár-éra idején honos oktatáspolitikára térne vissza, hanem az is, hogy visszahoznák például a bukás lehetőségét már az általános iskola első osztályában. Szakértők szerint ez azért rossz elgondolás, mert így a pedagógusoknak nem lesz majd érdekük felzárkóztatni a gyengébben teljesítőket a jobbakhoz, hanem egyszerűbb lesz lebuktatni őket.

Állj vagy lövök!

A hvg.hu kormányzati forrásokból úgy tudja, Orbán Viktor egyszerűen az időhiány miatt kénytelen elfogadni a fideszes szakértők által is erősen bírált Hoffmann-féle koncepciót. Ha a kormányfő tovább húzná az időt, akkor a törvény 2013-ban lépne hatályba, az esetleges negatív hatásai így éppen a választási év tavaszán mutatnák meg hatásukat. Egy oktatási ügyekben jártas fideszes parlamenti képviselő azt mondta, a koncepcióról "többeknek van karakteres véleményük", így még vita is várható a Fidesz-KDNP hajdúszoboszlói frakcióülésén.

Lapunknak több kormányzati forrás egybehangzóan azt állította: a kormányfőt meglepetésként érte, hogy Hoffmann Rózsa aktivizálta magát és törvényalkotásba kezdett. Orbán azonban nehéz helyzetben van: ha leváltaná Hoffmannt (vagy elfogadta volna a lemondását, amikor az államtitkár ezt felajánlotta), nem tudna senkit a helyére ültetni, ha viszont a Fidesz oktatáspolitikai nagyágyúját, Pokorni Zoltánt tenné meg a posztra, ezen a területen több konfliktust kellene vállalnia vele.

Még így is erősen kérdéses, hogy a koncepció törvényjavaslatként kiállja-e a próbát, pontosabban a fideszes össztüzet, ami módosító indítványok formájában zúdulhat rá. Igaz, ezek a módosítások leginkább a változások okozta költségvetési többletkiadásokra irányulhatnak. Ezzel egyébként az oktatási államtitkár is tisztában van. Ahogy a hvg.hu-nak adott interjúban fogalmazott, „a törvényalkotás olyan folyamat, amelyben nagyon sokan részt vesznek, például módosító javaslatokkal, ezért én nem tudom megjósolni azt, hogy mi lesz a törvény végső szövegében”.

Hozzászólások